Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében
berendezést is ábrázolja. A műhelyt egy istálló előterében, feltehetően eredetileg kocsiszínben alakította ki a tervező. A Vízivárosban nagy hagyományai lehettek a fazekas mesterségnek. Erre utal a Fazekas tér elnevezése. Bizonyára voltak műhelyek már a középkorban is, de nekünk az az érdekes, hogy a XIX, században is létesülnek új telephelyek. Így Novak Joannis fazekas a mai Farkasbíró utca 4. számú telekre kér 1815-ben cserépégető kemence építéséhez engedélyt. 65 Az alaprajzi ábrázolás szerint az udvari szárny egy lakásában, a konyha és szoba egy részében tervezték a megvalósítást. Alig néhány évvel később Ems Johann kályhamester is cserépégető kemence építéséhez kér engedélyt a mai Vitéz utca 8. számú telken, ő azonban a pincében kívánta felépíteni azt. 66 Mindkettőre kiadták az engedélyt, de ma már egyik sem létezik, ellentétben az Iskola utca 43. szám alatt 1869-ben Anton Fischer által kérelmezettel. Az engedélyben a megfelelő kéménymagasságot írtak elő érdekes módon: „a kémény a szomszéd tűzfalánál legalább 12 lábbal magasabbra emeltetvén, ha idővel netán ezen fal magasabbra emeltetnék, folyamodó aránylag ezen kérvényt, és akkor fogja magasabbra emeltetni...", tehát folyamatos kötelezettség mellett adja ki a hatóság az engedélyt. 67 A másik mesterség, ipar a pék, amelyhez szintén szükséges a sütőkemence. A terület tervei erre is szolgáltatnak adatokat. A mai Kapás utca 8. számú tel-: ken már álló ház pincéjében akart sütőkemencét építtetni Köppl Joseph az 1864. évben. A kemencét a pincében alakították ki, az engedélyben ez esetben is a kéményre vonatkozó kikötések kerültek rögzítésre. 68 Még ugyanabban az évben a mai Corvin tér 4. számú épületben Biscara Andreas házában kívántak sütőkemencét építeni. 69 Ebben az engedélyben a kemence szabadonálló, főfaltól független megépítését kötötték ki. A mai Fazekas utca 25. számú épületben Raubitsch Ferdinánd pékmester is kívánt „zsemlesütő" kemencét építeni, a konyhából nyíló ajtóval. Az engedély a füstfogó gerendától való három lábnyi távolságot írta elő. 70 Az egyesítés előtt a mai Fő utca 29. számú Heinrich Anton tulajdonát képező házban létesítendő két kemencére kértek utolsónak kemenceépítési engedélyt. 71 A műhely a Fő utca nívójánál négy lépcsőfokkal mélyebben került kialakításra. Az élelmiszer-ipar másik gyakori előfordulása a mészárszékek. így Birghaffer Leopold mészáros az 1822. évben Csalogány utca ma már nem háztelket képező telekre kért mészárszék és lakóház építésére engedélyt. 72 Az L alaprajzban beépített telekre széles kocsibehajtóval kialakított tervrajzot adott be a kérelmező. A mai Bolgár Elek téren állt a „Három nyúl laktanya". Ennek az épületegyüttesnek a Fő utcai oldalán, az egyik kapualj felhasználásával kellett kialakítani az engedélyezési terv szerint egy mészárosszéket a kapualj teljes leválasztásával a laktanyától. Az ismeretlen tervező a barokk keretes kosáríves kapu teljes szélességében tervezte meg az üzlet portálját. 73 Élelmiszeripari profilú még a szeszfőzde is. Feltehetően ennek is voltak hagyományai, hiszen a területen nagyon sok fogadó, vendéglő működött. Űj telephely létesítésére csak egy építési engedély kérelmünk van és ezt Katharina Ruprecht asszony adta be az 1862. évben. 74 Az épület a Ganz utca 17. szám alatt ma is áll. Bár nem élelmiszeripari profil, de az emberi egészséggel összefügg, ezért itt említjük meg a patikákat is, noha ezek tervei nincsenek meg tervtárunkban.