Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Dunakanyar. A Dunakanyar Intézőbizottság tájékoztatója

bi képek német szakember cikkét illusztrálják. Ugyanakkor a szerzők és a szerkesztő mértéktartásáról tanúskodik, hogy az egyes nemzetek szerepét sehol sem túlozták el. A szép album ezen a téren is példamutató! ifj. Bartha Lajos DUNAKANYAR. A DUNAKANYAR INTÉZŐ BIZOTTSÁG (DIB) TÁJÉKOZTATÓJA. Budapest 1979/80. Néhány éve örvendetesen megszépült és megújult a DIB tájékoztatója a „Dunakanyar". Tartalmában változatosabb és sokrétűbbé vált, a közölt cikkek és tanulmányok nemcsak a Dunakanyar és tágabb környezetének különféle problémájával hivatalból foglalkozók számára érdekesek, hanem általános történelmi, kultúr-, tudomány- és technikatörténeti szempontból is figyelmet érdemelnek. (Emellett természetesen számtalan más kérdésre is kitérnek.) A következőkben az 1979. évi évfolyam és az 1980. évi 1. számnak azokra a cikkeire kívánom felhívni a figyelmet — kritikai megjegyzések nélkül! — amelyek a tudomány- és technikatörténet művelői számára érdekesek lehetnek. XVI. évfolyam, 1979. Csapodiné Gárdonyi K.: Visegrád látképe egy corvinában. — 1. sz. 5—7. old. A Petrarca és Dante költeményeit tartalmazó, 1474/75-ben másolt kódex egyik allegorikus illusztrációjának háttér-rajzában Visegrád és Nagymaros látképét ismeri fel a szerző. Hrenkó P.: Wolfgang Lazius félreismert magyar térképei. — 1. sz. 18—26. old. A XVI. sz. jeles bécsi humanistájának, Wolfgang Laziusnak 1552 és 1557 között készített három Magyarország-térképét, valamint azoknak magyar munkatársait ismerteti. Ágh Bíró B.: Vác nevének előfordulása középkori dokumentumokban. — 1. sz. 35—36. old. A lengyel „Gallus Anonymus" krónikájának Bazoar helységneve vélhetőleg Váccal azonosítható. A legkorábbi említés, az Iburgi Évkönyvekben, 1074-ben fordul elő először. Pastinszky M.: A 900 éves Dömös. — 2. sz. 12—17. old. Dömös neve okiratban 1079-ben fordul elő elsőként, de a helység létezése már korábbról ismert. Cséfálvi P.: A garamszentbenedeki úrkoporsó. — 2. sz. 28—29. old. Az esztergomi Keresztény Múzeumban kiállított középkori faszobrászati remek ismertetése. Csorba Cs.: A helynevek megszólaltatása. — 2. sz. 61—62. old. A Dunakanyar néhány helynevének etimológiája. Hrenkó P.: Egy 1848-as hadmérnök szentendrei sírja nyomában. — 3. sz. 13—17. old. Petzelt József (1805—1850), előbb a pesti Egyetem Mérnökképző intézetének tanára, majd 1848-ban a „Hadiakadémia" igazgatója volt. A kissé terjengős írás ennek az elfelejtett mérnöknek rövid életrajzát adja. CseJce L.: Emlékek egy elfelejtett csatornáról. — 3. sz. 23—27. old. A Duna— Majna közti „Lajos-csatorna" előzményeinek, történetének és magyar vonatkozásainak rövid összefoglalója. Bartha L. ifj.: A szentendrei napóráról. — 3. sz. 30—33. old. A szentendrei Vár-domb templomának az 1300-as évekből származó falinapórája valószínűleg hazánk legrégebbi (meglevő) időmérője és csillagászati emléke.