Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - Károlyi Zsigmond: Erdős Ferenc: A társadalom hatása a felszíndomborzatra, a vizekre és a klímára a Mecsek tágabb térségében

még nem érett meg ilyen alkotásokra (csak a századforduló után épült hasonló nagy hajó). Személyszállító gőzösként alig használták, nem jelentkezett annyi utas, hogy kifizetődő lett volna üzemben tartása, de a technika nagy álmodója Jules Verne ezen utazott át Amerikába és vissza. A Great Eastern világtörténelmi jelentőségű felhasználása az Atlanti kábel lefektetésekor történt. Az építkezés izgalmai Brunel egészségét oly mértékben befolyásolták, hogy egy próbaút alkalmával rosszul lett és rövidesen meghalt. Legidősebb fia jogász lett, ő írta apja első életrajzát, ami 1870-ben jelent meg. Fiatalabb fia ugyancsak mérnök lett, apjához hasonló aktivitással dolgozott, egyike volt a londoni Tower híd tervezőinek. A könyv méltó emléket állít a nagy Brunelnek, akit már kortársai is elismertek. Horváth Árpád ERDÖSI FERENC: A TÁRSADALOM HATÁSA A FELSZlNDOMBORZATRA, A VIZEKRE ÉS A KLÍMÁRA A MECSEK TÁGABB TÉRSÉGÉBEN. Pécs, 1977. A TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DÉLKELET-DUNÁNTÚLI VIZEK PÉLDÁJÁN. Budapest, 1977. A területi tervezés közvetlen szolgáltatát is vállaló korszerű földrajzi kutatás fentemlített példái határterületi helyzetük és komplex rendszerszemléleti felfogásuk révén — fontos vízügyi történeti adalékká léptek elő. Erdősi ugyanis a társadalom (gazdasági és műszaki tevékenységének) hatását nyomozza a DK-Dunántúl természetföldrajzi és hidrológiai viszonyainak változásaiban-alakulásában a 18. századtól napjainkig, hogy megfelelő alapokat biztosítson a környezettervezés és környezetvédelem terveinek megfogalmazásához. Mindkét tanulmány a saját szakterületén túlmutató jelentőségű adatokat tárt fel a vizsgált terület gazdasági-műszaki múltjáról és lényeges összefüggések bemutatásával gazdagította a terület vízügyi múltjára vonatkozó ismereteinket. Emellett a felvetett témák komplex megközelítésével is érdekes tanulságokkal szolgálnak a hazai vízügyi és technikatörténeti kutatás számára is. A két tanulmány ugyanis módszertani szempontból olyan új vívmányok és eszközök meghódítását jelenti, melyek lényegesen előbbreviszik szakterületeink fejlődését: rendszerszemléleti és komplex megközelítésükkel olyan új és magas követelményeket támasztanak és olyan magas mércét állítanak a technikatörténeti kutatások elé, melyek vitathatatlan selejtező szintet kínálnak a dilettantizmus és a szakmabeli történeti kutatás elválasztásában: ami e követelményeken innen van, az többé nem számít minősíthető teljesítménynek ... Erdősi Ferenc tanulmánya a területi tervezés és a tájtervezés (beleértve a település- és közlekedéstervezést is) szolgálatát is vállaló új szocialista földrajztudomány korszerű „retrospektív elemzéseinek" kiváló példája — (a „történeti földrajz" korszerű, gyakorlati célokat is vállaló formája). Egy jellegzetes és sokarcú (a sík-, domb- és hegyvidék találkozását felölelő) tipikus dunántúli tájegység történeti alakulását rekontsruálja, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági és műszaki tevékenységek rendszerének e fejlődésben betöltött szerepére. E korszerű feladat megoldása és a rendszerszemlélet igényes követelményeinek megvalósítása e disszertációban, mintegy előzmények nélkül és „első nekifutásra" természetesen nem sikerülhetett hiánytalanul. Azonban már maga az is lényeges eredmény, hogy ez a követelmény „megfogalmazódott": „a történelem