Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Visy Zsolt: Róma gyorsmérleg a szentesi múzeumban

VISY ZSOLT* ROMAI GYORSMÉRLEG A SZENTESI MŰZEUMBAN A szentesi Koszta József Múzeum számos római tárgyat őriz. Ezek a szórványos leletek nagyrészt Aquincumból és Brigetioból származnak, és a legtöbb a vándor-kubikusok révén kerülhetett a múzeumba a századfordulón. Több olyan darab is van köztük, amely művészi vagy tudományos értékénél fogva figyelmet érdemel. Ezek egyike jelen ismertetőnk tárgya, egy gyorsmérleg. A bronzból készített mérleg lelőhelye ismeretlen, így a fentiek alapján csak valószínűsíthető, hogy Brigetioból vagy Aquincumból származik. Jó állapotban van, csaknem teljesen ép. H = 20,7 cm, a teherlánc hossza 21,8 cm (1—2. ábra). Hiányai a következők: két függesztő horgának elvékonyított kapcsoló része, a teherlánc egyik akasztó horga, valamint drótozásának kis része. Hiányzik az állandó mozgósúly is. A mérleg rúdja négyzetkeresztmetszetű, amelynek mindkét végén egy gomb van. Ezek egyike arra szolgált, hogy a mozgósúly leesését meggátolja, a másik pedig arra, hogy az előtte levő hengeres nyakrészen szabadon tudjon forogni a teherláncot tartó, patkó alakúra hajlított bronzdrót. Ennex forgathatóságára azért volt szükség, hogy a mérleg három különböző állásban működhessen. Ennek megfelelően a négyzetes rúd más-más, osztásokkal ellátott lapja került a használó szeme elé, viszont minden állásban biztosítani kellett a teherlánc szabad lógását. Mindhárom álláshoz tartozik egy-egy függesztő horog, amelyek csatlakozó karikái a bronzrúd más-más lapjához vannak szegecselve. Mivel a lapok síkja az I. fölfüggesztésnél 45 fokos szögben megtörik, így minden mérési helyzetben a rúd egyik éle volt fölül, és ha a használó jobbjára esett a teherlánc, akkor a felé néző ferde oldalon tudta leolvasni az ehhez a mérő-helyzethez tartozó osztásokat és értékeket. Az 1. ábrán a három skála rajza külön-külön is látható. Az I. mérési tartománya 0—5 font. A kisebb rovátkák 12 unciára osztanak minden fontot, a beponcolt S-betűk (semis) a félfontos értékeket jelzik. A II. skála 5—18 font között mért. Csak az 5, 10 és 15 egység van kiírva, de a 15 fontot is csak V jelzi. A többi egész értéket hosszú rovátkák jelzik, míg itt is beponcolt S-betük utalnak a félfontos egységekre. A III. skála mérési tartománya 15—55 font volt. Csak a tizes értékek vannak teljesen kiírva, az ötvenes értéket poncolt dísz jelzi. Az 5-fontos értékeket V jelzi, a többi egész értéket pedig rövid bevágás. A mérleg tehát viszonylag kis méretei és filigrán kidolgozása ellenére tekintélyes súlyt is képes volt mérni, mivel maximális terhelése 55 font=18,009 kg volt. * Intercisa Múzeum, Dunaújváros.