Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Vajda Pál–Oszetzky Gábor–Szabadvári Ferenc: Magyar tudomány- és technikatörténeti kronológia

. 1749. Megkezdi működését a szélaknai Felső Biber táróhoz tartozó Lipótaknában Hell József Károly találmánya, a vízoszlopos-szivattyú, ami forradalmi újítás volt a bányagépészet történetében. 1750. A németországi Nörtenben egy olajmalom hajtására Segner-kereket alkalmaznak. 1756. Az első korszerű magyarországi csillagvizsgáló, a Nagyszombati Egyetem Obszervatóriuma megkezdi munkáját. (Fennáll 1785-ig.) 1762. Forgách Antal megalapítja a gácsi posztógyárat, hazánk egyik első és sokáig az ország határain túl is ismert textilüzemét. 1763. Mária Terézia megalapítja a Selmecbányái Bányászati Akadémiát. 1768—70. Hell Miksa a bécsi obszervatórium magyar igazgatója és Sajnovics János északi expedíciója Vardö-re, a Vénusz átvonulásának megfigyelésére (1769. jún. 2—3.). Helymeghatározások és mágneses mérések Norvégiában, sarkifény észlelések. 1769. Hell Miksa kidolgozza a földrajzi szélesség nagy pontosságú mérésének módszerét, (ma: Horebow-alcott módszerként ismert.) 1769. Az első egyetemi kémiai (és botanikai) tanszék alapítása Nagyszombaton, amely később Pestre költözött. Első professzora Winterl Jakab (1739—1809). 1769. v. 1770. Kempelen Farkas bemutatja sakkozó gépét, a sakkozó törököt. 1778. Eszterházi Károly egri főiskolájának obszervatóriuma megkezdi működését, a kor legjobb angol gyártmányú műszereivel felszerelve. 1779. A pest-budai egyetem csillagvizsgálója megkezdi működését a várpalotában (Budán). (1805-ig.) 1779. Pozsonyban megjelenik az első magyarnyelvű újság, a „Magyar Hírmondó". 1782. Megalakul az Institutum Geometricum (teljes nevén Institutum Hydrotechnico-Geometricum), az első egyetemi színvonalú mérnökképző intézet. 1784. Müller Ferenc Nagyszebenben felfedezi a tellurt, az egyetlen Magyarországon felfedezett kémiai elemet. 1785. Goldberger Sámuel megalapítja kékfestőgyárát, amely az 1840-es évek iparpártoló mozgalmai (védegyleti mozgalom) hatására a legnagyobb s utóbb az ország határain túl is ismert textilipari vállalattá lett. 1786. Selmecbányán egy nemzetközi tudóstalálkozót tartanak bányászati ügyben, amelyik valószínűleg a világ első nemzetközi tudományos konferenciája volt. Itt alapították Born Ignác kezdeményezésére az első nemzetközi tudományos társaságot a „Sozietät für Bergbaukunde"-t. 1790. Megszólal a világ első, valóban „beszélő" (ún. hangutánzó) gépe, Kempelen Farkas találmánya. 1790—92. Ruprecht Antal kísérletei Selmecbányán, amelyek alapján kimondta, hogy az ún. földek tulajdonképpen fémek oxidjai. Elméletét kortársai egyelőre nem akceptálták, csak Davy bizonyította be később helyességét. 1791. Megjelenik Bécsben Kempelen Farkas hangtani könyve „Mechanismus der menschlichen Sprache". Az emberi hangok beható tanulmányozásával Kempelen Farkas lerakta a nyelvtudomány egy újabb ágának, az élettani hangtannak alapjait. 1792. Batthyány Ignác csillagvizsgálót (és könyvtárat) alapít Gyulafehérváron. (Működik: 1820—30-ig.) 1792. Megalakul a Ferenc-csatornái Kir. Szabadalmazott Hajózási Társaság. 1794. A Francia Konventben Fourcroy előterjeszti a Közjóléti Bizottság javaslatát az École des travaux publiques, későbbi École polytechnique alapítására. E javaslat szerint az iskola példaképe a Selmeci Bányászati Akadémia,