Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

teli funkciója eltűnt, szerepe csak városkép alakító, forgalmi és kereskedelmi szempontból azonban jelentéktelenné vált, csupán a tér nyugati oldalán találunk ma üzleteket. A terek sorozatából a legjelentősebb szerep a mai Batthyány térnek jutott kialakulásától napjainkig. A vízi és szárazföldi útvonal által körülfogott területet az 1695. évi Zaiger „Oberer Marckh" néven említi.

12 Bizonyosra vehető a tér középkori eredete, de erre tárgyi bizonyítékaink éppúgy nincsenek, mint a török időkről. A török uralom alól felszabadulva a tér nemcsak kikötő, rakodó és árusító góc, hanem hadi fontosságú terület is. Innen ellenőrzi a katonai várparancsnok a víziút forgalmát, itt tartja készenlétben ágyúit és ágyúgolyóit. A Bőmben Platz, Bomba tér elnevezés is ebből a funkcióból adódik. A tér kelet felé a Dunára nyitva enyhén lejtősödött, nyugat felől pedig a XVIII. századi polgárházak zárt sora díszítette. A déli oldalon a jezsuiták, az északin a ferencrendiek épülete zárta a teret. Komoly funkciója ellenére a tér felszíne és a vízpart rendezetlennek tűnik a metszetek ábrázolása alapján. A XIX. században épült katonai őrház

13 megépítésével sem változott sokat az általános kép. Területe 1870-ben kisebb a mainál, mert az Erzsébet-kórház mellett még látható egy toldás a Dunaparti épületszárny meghosszabbításaként és előtte a Fő utcáig kert.

14 Az egyesítést megelőző „Buda város szépítésének programja" már 1868-ban rögzíti: „A bomba-tér a sz. Erzsébet apáczák zárdakertjével volna nagyobbítandó."

15 A part felé még kiépítetlen, de a lóvasút nyomvonala már látható.

16 A Duna-part rendezett kiépítését csak a század végéről származó térkép ábrázolja.

17 Ekkor már nem áll a katonai őrház sem. A tér mai neve 1905 óta változatlanul Batthyány tér, Batthyány Lajos vértanú miniszterelnök emlékére. Beépítése és funkciója többször változott századunkban, ma forgalmi csomópont. Piacként már nem használják, rendezése, parkosítása a forgalom igénye szerint alakult. A Bem József tér már a várfalon kívül alakult ki. A Dunával való kapcsolata és legrégebbi ismert elnevezése — Élelemtár tér — és a katonai célú épületek arra engednek következtetni, hogy ezt a területet „elővárként" használhatták. A teret épületek veszik körül, keleten a Duna határolja. 1870-ben Élelemtár tér,

18 1870 körül Pálffy térnek nevezik.

19 A tér mai nevét a legendás hírű Bem apóról kapta 1950-ben. Beépítése nem változott, forgalmi és más szerepét később tárgyaljuk. A Fő utcát keresztező, Dunára vezető utcák rendszere is ősi. Szép neveiket is megőrizték a mai napig s ezek közül több utal a benne lakók foglalkozására is. Ilyenek a Jégverem utca, Halász utca, Ponty utca, Pala utca, Kacsa utca, Vám utca, Iskola utca, Gyorskocsi utca, Fazekas utca, Medve utca stb. A zömében XX. században átkeresztelt többi utca is megőrizte régi nyomvonalát és beépítettségét. Üj utcaként kell számontartanunk az Aranyhal utcát, a Liptay utcát, a Könnyűipari Minisztérium előtt kialakult Bolgár Elek teret. Ezek századunk első felében keletkeztek. Buda és vele együtt a Víziváros is szorosabb kapcsolatba került Pest városával a hidak megépítésével és ez természetesen kihatott a terület fejlődésére. A két várost a múlt század közepéig egy hajóhíd kötötte össze. Az állandó híd gondolata már a XVIII. században foglalkoztatta a magyar mérnököket. Széchenyi István kitartó előkészületi munkája eredményeképpen az 1836. évi XXVI. törvénycikk elrendelte a Lánchíd megépítését. A hidat az angol William Tierney Clark tervezte. Az építés műszaki vezetője Adam Clark volt.