Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Tóth Béláné: A műszaki ábrázolás fejlődése

Albrecht Dürer (1471—-1528) összefüggő nézeteket alkalmazott, s tanulmányain egy-egy tárgyról három nézetet készített. Sajnos rajzolási elvei nem jutottak el azokhoz, akiknek számára ezek a leggyümölcsözőbbek lehettek volna. A 8. ábrán látható rajzok arról tanúskodnak, hogy Dürer nagy érdeklődéssel fordult a geometriai problémák felé.

6 Leonardo da Vinci (1452—1519) hengerlő gépről készített rajza szintén öszszefüggő nézetekből áll. Érdekes, hogy a művész nem tudott ellenállni a képies hatásoknak és mindkét nézetben alkalmazott mélységi dimenziót.

10 Szinte magától érthetődik, hogy az ipari forradalom idején a rajzolási technikákat az építészetből vették át. Amedee Francois Frezier építész és hadmérnök könyveiben találhatjuk az első példákat összefüggő tervrajzok és vetületek alkalmazására 1738 körül.

3 Monge, ábrázoló geometria A műszaki ábrázolás történetében az egyik legérdekesebb könyv Gaspard Monge Ábrázoló geometriája, mely 1795-ben jelent meg. Mivel a műszaki rajz az ábrázoló geometrián alapszik, így a könyvnek jelentős szerepe volt a mai műszaki rajz kialakulásában. Monge, könyvében abból indult ki, hogy „Bármilyen tárgy felületét pontok alkotják, ezért az első feladat az, hogy pontot tudjunk térben ábrázolni. Minthogy a térnek nincsenek határai és a tér minden része hasonló, vagyis semmilyen különleges része nincs, ezért nem alkalmas egy pont helyzetének meghatározására." „Ahhoz, hogy a pontot a térben ábrázoljuk, a pont helyzetét a tér más, ismert helyzetű tárgyaihoz kell viszonyítani. Mindennapos használatra ezeknek a tárgyaknak a lehető legegyszerűbbeknek és legkönnyebben elképzelhetőknek kell lenniük."

11 Leírta, hogy legegyszerűbb a pont helyzetét a pontnak három egymásra merőleges síktól mért távolságaival megadni, ahogy korábban a koordinátageometriában is tették. „Az ábrázoló geometriában ezt tovább egyszerűsíthetjük és a kivetítés segítségével három sík alkalmazása helyett elegendőnek találunk két síkot. A pont vetítése egy síkra a pontból a síkra bocsátott merőlegessel definiálható.

11 Monge felismerte, hogy Franciaország csak az ipar fellendítésével válhat rövid időn belül ipari országgá. Meggyőződése volt, hogy az ipari ismereteket azok fontosságának megfelelően oktatni kell. A nemzeti oktatás új tervein Mongezsal együtt dolgozott Lavoisier kémikus. Lavoisiert 1794-ben guillotine-nal kivégezték, de Monge és kollégái: Carnot, Prieur, Fourcrey megvalósították tervüket. Valószínűleg ez volt az első eset, hogy a kormány (Robespierre Közbiztonsági Tanácsa) tudósokat hívott segítségül az oktatásügy megmentésére. 1794ben létrehozták az Ecole Normale-t, ami tanárképző intézmény volt. Először a tanárokat kívánták megfelelő tudással felvértezni, akik ismereteiket az oktatás során továbbadhatták. Mivel Monge úgy látta, hogy a műszaki rajz növekvő szerepet játszik a tervezésben, ezért kiharcolta, hogy az ábrázoló geometria az Ecole Nórmale és az ugyanakkor alapított Ecole Politecnique tantárgya, s könyve tankönyv legyen.