Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Tóth Béláné: A műszaki ábrázolás fejlődése

síkjait el kell fordítani. Ez az elv az egyiptomi művészetből ismert ábrázolási módra emlékeztet, ahol hasonló okokkal magyarázható a fejek és vállak ábrázolási síkjainak kapcsolata. Az 5. ábrán látható rajz 1472-ben, Veronában készült és Roberto Valturio: Elenhus et Index rerum militarium c. haditechnikai tárgyú könyvéből származik. A szélkerekes páncélkocsi hajtásának áttételei jól láthatók, mert a rajzoló — bár ügyetlen perspektívában — látszati képet kívánt rajzolni. Az oldallapok távolodó alsó és felső egyenese látásunknak megfelelően közelít egymáshoz, míg az alsó felső lap oldalélei távolodnak. Ez utóbbi magyarázata valószínűleg abban keresendő, hogy a páncélkocsi szemközti és oldallapjait — hogy minden oldalról egyszerre láthassuk a szerkezetet — félig-meddig síkba terítette a rajzoló. A 6. ábrán látható kőhajítógép rajza a göttingeni egyetem könyvtárából származik. A rajz arányai csak közelítően helyesek, de a rajz egy új elv pontos felismeréséről tanúskodik: a távolabbi részek kisebbeknek látszanak a közelieknél. A valóságos formákat látszati kép helyettesíti. Az ábrázolás egy újabb állomásához érkeztünk, amikor a kép majdnem olyan, mintha ablakon keresztül néznénk a valóságos tárgyat. Ez az elmélet a festészetben is elterjedt Itáliában a XV. században. Pietro del Borgo az ablakelméletből kiindulva, újabb magyarázathoz jutott. Feltételezte, hogy a tárgyak táblákon vannak elhelyezve. Azt próbálta elképzelni, hogy a tárgyakból kiáradó Vízimalom rajza 1160-ból