Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Királyföldi Erika: Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és az Uránia című (1900–1925) ismeretterjesztő folyóirat működésének és történetének ismertetése

nagy érdeklődéssel fogadták Amundsent s előadása után „József királyi herczeg és neje Auguszta királyi herczegnő páholyában fogadta, s szívélyesen elbeszélgetett vele." (1907. 182. p.) 1901-ben az egyesület megkezdte az Uránia Könyvtár című sorozat kiadását. Ezek a kötetek a tudományok és művészetek terjesztését szolgáló rövid, ismeretkört összefoglaló műveket tartalmaztak. Külön említést érdemel közülük Marczali Henrik: Magyarország története című könyve, mely máig használt és elismert. Megalakulása után egy évvel az egyesület — mivel adományokból hozták létre és mindvégig adományokból élt, hiszen bevétele igen csekély volt — alaptőkéjének gyarapítására engedélyt kapott a pénzügyminisztertől, s hamarosan meg is szervezte az Uránia sorsjátékot. Az Uránia sorsjáték céljaira olyan művészek ajánlották fel műveiket, mint Kernstock Károly, Kezdi Kovách László, Lotz Károly és Stróbl Alajos. 1903-ban megszervezték az Uránia Magyar Tudományos Egyesület vidéki akcióit, melynek keretében több vidéki városban tartottak vetített képekkel kísért előadásokat. 1906- ban a Kígyó téren, a király bérházának földszintjén megnyitották az Uránia Műkereskedést, mely állandó kiállítóterem lett. Az Uránia Műkereskedés a képzőművészet népszerűsítése ügyében Lukács György közoktatási miniszter által az 1905. október 17-én egybehívott értekezlet határozata alapján létesült. Célja a nagyközönség művészeti érzékének fejlesztése volt. 1907- ben az egyesület munkásgimnáziumot szervezett, később elkészítette ennek szabályzatát, és hálózatát országszerte kiépítette. A munkásgimnáziumok szabályzata a munkásosztálybeliek, főleg az ipariskolát végzett fiatal segédek téli tanfolyamainak szervezésére adott utasítást. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesületnek és sok más hasonló európai egyesületnek elődje és mintája a berlini Uránia Egyesület volt. (Valószínűleg a névazonosság is innen ered.) Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület megalakulásának időpontjában létrehozta az egyesület közlönyét, az Uránia című havonként megjelenő, ismeretterjesztő folyóiratot, melynek első száma 1900. május 1-én jelent meg. Alapítói és szerkesztői az egyesület alapítói és vezetői közül kerültek ki, s az egyesület céljainak megvalósítása érdekében határozták el a folyóirat kiadását. A folyóirat az egyesület munkájában igen fontos eszköz szerepét töltötte be, hiszen ezzel a tömegek rendszeres tájékoztatását, tudósítását, befolyásolását érhették el. Az 1900-ban kiadott első szám rovatai a következők voltak: I. önálló cikkek: a) A physika, mathematika és chemia köréből; b) A csillagászat és meteorológia köréből c) A természetrajz és földrajz köréből; d) Az orvostudomány köréből; e) Az irodalom, művészet és zene köréből; f) A jog és államtudományok köréből; g) Vegyes tartalmú cikkek. II. Kisebb közlemények: A) Krónika; a) A physika, mathematika és chemia köréből; b) A csillagászat és meteorológia köréből; c) A természetrajz, és a földrajz köréből; d) Az orvostudomány köréből; e) Az irodalom, művészet és zene köréből; f) A technika köréből; g) Vegyesek. B) Hasznos tudnivalók. C) Csillagászati krónika. D) A csillagos ég. Később, a folyóirat fénykorára, mely 1912—1913 tájára esett, a folyóirat rovatai lényegesen kibővültek. Külön rovat nyílt a történelemnek, művelődéstörténetnek, néprajznak, s a képzőművészetnek. * A folyóirat megnevezése nélkül megadott év és oldalszám az Uránia című folyóiratra vonatkozik a továbbiakban is.