Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Diner-Dénes József és a tudományos forradalom lenini fogalma

szettudomány forradalmi gondolatait. Ennek, Diner-Dénes József szerint, az az oka, hogy Marx szemében minőségi különbség volt a természet és a társadalom törvényei között, s inkább az utóbbit tanulmányozta. Ezek után Diner-Dénes kitűzi célját: be kívánja bizonyítani, hogy ez téves nézet. Engels volt szerinte az, aki először érvelt a két létterület szétválaszthatat­lansága mellett, s idézi az Anti-Dühringet. Ügy látja, ezt az engelsi tételt erő­sítik meg a legújabb tudományos felfedezések. Ezt követően a cikk az anyagi világ egységére vonatkozó tételt igyekszik bizonyítani. Sorra veszi az új tudományos ismereteket, melyek a tudományágak korábbi merev elkülönítését megszüntették. A szerves és szervetlen természet, a fizika és a kémia, az élő és az élettelen lényegi azonossága mellett érvel, és noha érvei gyakorta felszínesek, nemegyszer spekulatívak, szándéka vitán felül az, hogy Engels nézetét igazolja. Az elektromosság univerzalitását tartja egyik legfőbb argumentumának. Ki­derült, hangsúlyozza, hogy a fényt és a kémiai affinitást is ez magyarázza. Az „anyag és az erők" kölcsönös összefüggését már régebben feltételezték — írja — az elektromosság pedig lehetővé teszi az erő konkrétabb megfogalmazását is. Különösen fontosnak tartja a sugárzások vizsgálatát, mert ezek eredményeitől várja, hogy megszűnjön az erő és az anyag közötti merev határ. Azt hiszem ar­ra, gondol, hogy a sugárzások az energiaterjedés formái, s egyes fajtáiról (pl. a katódsugárzásról) már kiderült, hogy részecskékből áll. „Az energiák nem má­sok — mondja — mint azok a különféle formák, amelyekben a mozgást észlel­jük és az anyag (Materié) ugyancsak a mozgás észlelésének bizonyos formája" 9 . Ezt az igencsak homályos következtetést abból vonta le, hogy a radioaktivitás vizsgálata bebizonyította az elemek változékonyságát. Ez azt jelenti, hogy az ele­mek is keletkező, átalakuló dolgok, s így alá vannak vetve a mozgás általános dialektikai törvényének. Figyelemreméltó, hogy ismerte az elemátalakulás ta­nát, még akkor is, ha magyarázatként Le Bon spekulatív felvetését fogadta el. Eszerint létezik valamiféle „világéter", amely az anyag és az erő közötti egyen­súly hordozója. Az éter megzavarása az egyensúly átrendeződéséhez és ennek következményeképpen az anyag átalakulásához, valamint energia felszabadulás­hoz vezet. Az elemek egymásba alakulása, az erők és anyagok egysége, azaz a mozgás általánossága Diner-Dénes szerint azt bizonyítja, hogy „minden úgy van, ahogyan Engels mondotta. A természetben éppen úgy, mint a társadalomban a mozgás dialektikus törvénye uralkodik." 10 Mai szemmel számos kifogásolható pontja van a cikknek. Megközelítési módja, érvei, a tudományos forradalom lényegére vonatkozó felfogása vitatható. A gondolatmenet legfőbb hibája megítélésem szerint, hogy az egység klasszikus fizikai, mechanikai képéből indul ki, ennek fennállását igyekszik bizonyítani, holott az általa felhasznált ismeretek egy része (elsősorban a röntgensugárzás és a radioaktivitás) már nem volt beilleszthető e rendszerbe. Azt akarta kimutatni, hogy az új felfedezések egy ilyen egység mellett szólnak. Az igazság pedig éppen az ellenkezője volt. Ezek az ismeretek éppen a klasszikus mechanikán alapuló felfogás univerzalitása ellen bizonyítottak. Ám, ha így van, mégis miért tulajdonított oly nagy jelentőséget a cikknek Lenin? Véleményem szerint azért, mert számára Diner-Dénes József materialista ontológiai következtetései voltak fontosak. Ezeket tudta segítségül hívni a machista ellenfeleivel folytatott vitában. Az pedig, hogy Diner-Dénes érvei ter­mészettudományos szempontból milyen értékűek, másodlagos volt a számára. Véleményem mellett szól Lenin egy bíráló megjegyzése a fejezet elejéről: „A

Next

/
Oldalképek
Tartalom