Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Francis S. Wagner: Nagy Károly levelezése az American Philosophical Society könyvtárában

Nagy Károly Bécsből, 1841. március 18-án a Magyar Tudós Társaság titoknokának, Toldy Ferencnek írt levelében — philadelphiai értesülésekre hivatkozva — jelenti Duponceau elnök halálát. „Én benne valóságos barátot veszték" — írja levelében. Ígéri, hogy amint szerét ejti az adatok összegyűjtésének, megküldi a T. Társaságnak" ezen nevezetes férfiú rövid életrajzát." (E levél eredetijét az MTA Könyvtára őrzi). Nem sokkal utóbb John Vaughan elhunytáról számolnak be az APS jegyzőkönyveinek sárguló lapjai. Ekkortájt azonban a két intézmény közti kapcsolatok már annyira megerősödtek, hogy jövőjük nem múlhatott néhány egyén önfeláldozó munkáján. Az együttműködés szálai tovább szövődtek. Talán nem véletlen, hogy az 1848—1849-es események következtében megszakadt kapcsolatok újrafelvétele a MTA részéről 1852-ben éppen március 15-én történt, amikor Toldy Ferenc aláírásával a „Magyar Academia" Évkönyveinek III—VII. s a Magyar Nyelvemlékek I—III. köteteit megküldi az American Philosophical Societynek. Nagy Károly másirányú elfoglaltsága, hosszantartó betegsége és hányatott életének sok más megpróbáltatása miatt többé már nem vállalhatott részt úttörő művének a továbbfejlesztésében. Munkássága azonban így is, az itt található levéltári és publikált források fényénél, szembeötlő. Nagy Károly egyéniségének ismeretében joggal feltételezhető, hogy amerikai tartózkodása nem merült ki az előbbiekben vázolt tevékenységében és ismeretlen helyeken (elsősorban New York, Boston és esetleg Princeton gyűjteményeire gondolok) még sok forrásanyag lappang, amely a teljességre törekvés igényével rávilágíthat ennek a kiváló magyar tudósnak az itteni munkásságára. JEGYZETEK 1. Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly fölött. Ért. a Mathem. Tud. Köréből. V. 1. sz., 1879. 2. Ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat történetéből. III. Csillagászat a reformkorban. Csillagászati Évkönyv, 1960. 157—163. old. 3. V. ö. Szimán Oszkár: Az első magyar könyv az elektromosságról. Fizikai Szemle, 10. évf., 8. sz., 252—255. old. 4. U.o. Orczy Lőrinc Franklinról szóló költeménye. 5. Benjamin Franklin: A proposal for promoting useful knowledge among the British plantations in America. Philadelphia, Printed by B. Franklin, 1743. A megalakulás részleteire lásd Robert M. Patterson: Early history of the American Philosophical Society. Philadelphia, J. C. Clark, 1843. 36. old. 6. V. ö. Murphy D. Smith; Oak from an Acorn: History of the American Philosophical Society Library, 1770—1803. Wilmington, Del., Scholarly Resources, 1976. 291 old. 7. Az American Philosophical Society Library Kézirattárában a dolgozatomban felhasznált dokumentumok találhatók Nagy Károllyal kapcsolatban. Ezekből nyilvánvaló, hogy Nagy Károly leggyakrabban a Society kitűnően képzett könyvtáros-pénztárosával váltott levelet, aki tisztséget 1803-tól 1841-ben bekövetkezett haláláig viselte. E helyütt is köszönetet mondok az American Philosophical Society Library vezetőségének, hogy kutatásaim során készséggel támogattak. 8. Ezt a kérdést részletekbemenően taglalja a történelmi háttér festésével Francis S. Wagner: Hungarian Contributions to World Civilization (Center Square, Pennsylvania, Alpha Publications, 1977. 10—16., 227—254. oldj című munkája. 9. E levél eredeti példánya a MTA Könyvtárában található. 10. Stated Meeting, January 18, 1833. 11. U.o. Section 1. 12. Stated Meeting, February 1, 1833. 13. Stated Meeting, April 19, 1833. 14. Stated Meeting, May 3, 1833. 15. Stated Meeting, November 15, 1833