Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Ifj. Gazda István: A hazai fizikatörténet-írás fejlődése

If j. GAZDA ISTVÁN* A HAZAI FIZIKATÖRTÉNET-ÍRÁS FEJLŐDÉSE (Az önálló művek áttekintése) A magyarországi fizikatörténet-írás kb. százéves múltra tekinthet vissza, s ez alatt az idő alatt e műfajnak két ága alakult ki: az egyik az egyetemes fizika történetének feltárására, a másik a honi fizika fejlődésének feltérképezésére irányult. A két legkorábbi és hosszú ideig legfontosabb könyv a K.M. Természettudományi Társulat pályázatára benyújtott kéziratok közül került ki.

1 E pályázaton első díjat Heller Ágost, másodikat pedig Czógler Alajos kapott s mindkét pályázó munkája nyomtatásban is megjelent. A korábbi (1882) Czógleré, A fizika története életrajzokban, a későbbi (1891, 1902) Helleré, A physika története

2

. Czógler főreáliskolai tanár volt, több fordítása és szakcikke is megjelent, ezek egyik legfontosabbja a Goethe természettudományos nézeteiről fordított tanulmány.

3 Kétkötetes könyvéhez főként német, angol és francia forrásokat használt s igyekezett a pozitivista történetírói kör erényeit, tehát az adatgazdagságot és bibliográfiai pontosságot műveiben hasznosítani. Ahol Czógler téves adatot ír, ott forrása is téved. Igyekezett jó történeti adatokat közölni, de csak kisszámú forrás állt ehhez rendelkezésére. Könyve a kor színvonalán állott, de a ma historikusai már csak korrekciókkal használhatják. Heller nagyobb tekintélyű szerző volt, s fő feladatának a 19. századi fizika történetének megírását tartotta. Ehhez korábban már egy német nyelvű „előtanulmányt" is kiadott, amely a klasszikus korokat tekintette át, az előtanulmány azért áll idézőjelben, mert az végül is nagyobb terjedelmű, mint maga a fő mű.

4 Heller a Természettudományi Társulat egyik vezéregyénisége, a Természettudományi Közlöny rovatvezetője és a társulat könyvkiadójának állandó munkatársa volt. Később az Akadémia főkönyvtárosa lett.

5 A közlönyben több száz szaktudományi és történeti cikke jelent meg, s ez utóbbiak nyomán akadémikus is lett. ö volt az első tudománytörténész akadémikusunk. Kétkötetes magyar nyelvű munkájában a 19. század közepéig jut el a fizika históriájának megírásában, a mű befejezésében hirtelen halála megakadályozta. A német nyelvterületen munkássága talán ismertebb, mint idehaza, ezt az is igazolja, hogy ott kiadott könyvét fakszimile változatban nemrégiben újra közreadták. Nevét a német tudománytörténet-írás Poggendorffal és Rosenbergerrel egy sorban említi, ami nem kis dicsőség tudománytörténetünk e korai korszakára nézve. A hazai tudománytörténeti kutatások első organizátora mégsem ő volt, hanem a Műegyetem egykori professzora és rektora, az MTA főtitkára és később főkönyvtárosa: id. Szily Kálmán.

6 Szily két vonatkozásban is foglalkozott tudo* BME Tudománytörténeti Kutatócsoport, 1521 Budapest.