Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken

delkeztek, mint a kínaiak, rongyokból próbáltak papirost készíteni. A mai rongyból készült papirosnak feltalálói tehát az arabok. Európában a legelső papírmalmot az arabok építették Jaticában (Spanyolország) 1154. Ez időtájt hozták a keresztesek is a papiros készítésének titkát Olaszországba. Fabrióban már a XII. század második felében, Bolognában pedig már 1200-ban volt papírmalom. Olaszországból származott a papírgyártás Franciaországba, ahol 1250 körül már gyártották. A németek első papírmalma 1324-ben épült Rabensburgban. A másodikat 1390-ben állították fel Nürnbergben. Svájcban 1350., Belgiumban 1405., Angolországban pedig 1498-ban állítottak papírmalmot. A XVII. sz.-ban is létesítettek néhány effajta műhelyt, így a tepliczit Spillenberger Samu lőcsei orvos 1613., a poprádit Czisen János 1693. Ezeket követte a felkai papírmalom Szepesben, és a murányaljai Gömörben. Az enyedi 1701-ben épült. A papír gyártása mind nagyobb lendületet vett a múlt század elején, arányainál fogva számottevő ipara volt Magyarországon, 1848 előtt a pesti egyetemnek, saját papírgyára volt Körmöcön, ennek termékeit az 1846-os pesti iparkiállításon kitüntették. E korszak uralkodó energiája, hajtóereje a víz, gépe a vízikerék — a malom —, amelyet anyag és energiaszállításhoz vagy átalakításhoz használtak fel. Hazánkban az állati erővel hajtott szárazmalom, drágasága miatt kivételes volt, a szélmalmot pedig a XVIII. század második felében kezdték alkalmazni. Ezzel ritkábban találkozunk egyrészt mert a vízimalom olcsóbb, másrészt mert hazánk viszonylag szélárnyékos fekvése nem kedvez a szélenergia hasznosításának. Igaz, hogy a korabeli térképeken minden malom nem kerülhetett ábrázotlásra, de a magyarországi papíripar története említést tesz az alábbiakról: Dédes (XX—12) papírmalma a Sajó mellékvizén van, amely működött 1787 előtt és 1840 után. Igal (IX—24) a Tapolca patak mellett levő papírmalom tulajdonosa az Es3terházy család. Sajtószentpéter (XXI—12) malma már 1725 előtt is működött a sajó mellett, késztermékét a megye területén és a debreceni nyomdában használták. Erdőhorváti (XXIII—12) A Bodrog partján épült papírmalom alapítási éve 1785. Vízjele a kétfejű sas ami arra vezethető vissza hogy 1786—87 között a kincstár tulajdona volt. Az írott dokumentumokon túl rajzi ábrázolással találkozunk Szentendre (XIV—19) határában. A leírások szerint a malom 1771 előtt és 1842 után működött. Papírkészítésünk általában csak a helyi igényeket elégítette ki, így külföldről, főleg Ausztriából pótolták a hiányt. A papíripar terméke a vizsgált időszakban elsősorban az ismeretközlésben nélkülözhetetlen szerepet töltött be. Az első katonai felmérésen jelkulcsi jellel: Pápa és Tapolcafő (VII—15) között 18 malom található. A pápai papírmalom üzemelt 1729 előtt és 1840 után. Tulajdonosa 1730—1779 között az Eszterházy család. Főként írópapírt állított elő a család szükségletére. A XIX. században a helyi és a veszprémi nyomda részére is dolgozott. Az épület a Tapolca patak mellett állt, a veszprémi út keresztezésénél, földrajzi helye a térkép alapján jól pontosítható. Pécsvárad (XI—31). „Fekvése nagyon egyenetlen, ... e jó Várost: jó mész, kőszén, és épületre való kőbányáik vágynak, ... a határján folyó patakon 22 hasznos malmok által sok lisztet szolgáltatnak a Pécsi Eszéki piacra ..." A Ka-