Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Pénzes István: Adatok a magyarországi búzamosás történetéhez

13. A budapesti Wörner-gyár kombinált búzamosógépe 1913-ban Egy elmés, csigákkal ellátott mosó- és kavicskiválasztó készülékből áll, ösz­szekötve a szellőztetett függőleges cenrtifugális szárítóval. A centrifugális szá­rítóban a bevonaton kívül van egy vízszintes gyűrűalakú űr. A mosóveder egy vályút tartalmaz, melyben 2 ellentétes irányú szállítócsiga van. E csigák egymás felett vannak elhelyezve, a felső a megmosott búzának a centrifugális készülék­be való szállítására, a másik a búzából kiválasztott kavics eltávolítására szolgál. Etetőkészülék. A búza egy speciális mozgatható etetőszekrénnyel tetszőleges helyen vezethető a csigába. Kavicskiválasztó. Egy kis segédcsiga összegyűjti a kavicsokat, amint azok a búzából esnek és lerakás végett egy gyűjtőtartányba viszi, a melyből tetszés szerint el lehet őket távolítani. A kavicsok kiválasztása oly tökéletes, hogy csak kivételesen találunk búzaszemet a kavicsok között. Mosás. A gépnek egyik kiváló tulajdonsága, hogy a beáztatás időtartamát tetszőlegesen lehet változtatni úgy, hogy puha búzát is minden hátrány nélkül lehet mosni. Vízadagolás. Az elhasznált víz a czentrifugális készülék gyűrűalakú teré­ben gyűlik össze és a mosóvederbe folyik vissza úgy, hogy ezáltal csak kis meny­nyiség friss víz szükséges, hogy az elhasználtat pótolja, a többit tisztán tartsa. Megfelelő helyen egy átfutó cső van elrendezve, a mely az összes habot és any­nyi piszkos vizet vezet el, hogy a többi tisztán marad. Vízkeringés. A vízkeringés a csigának erősen előrehajtó hatása következté­ben önműködő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom