Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Ifj. Bartha Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez
hoz képest. Ez a különbség, az eredeti hosszúság meghatározás sokszorta nagyobb hibája miatt, nem jelentős. A gellérthegyi „új" alapmeridián hosszúság különbségét Párizstól az 1860—61-es számítások zU=16°42'35,r E. Párizs értékben adták meg. (Heller, 1892.) Utóbb a bécsi Katonai-Földrajzi Intézet korszerűbb mérései alapján, 1907-ben az alábbi végleges értéket vezették le: ^=16°42'53,5733" E. Párizs (Antalffy, 1934., Irmédi, 1970.) i) A budai idő-meridián. — A történeti érdekességű alapmeridiánok közé tartozik az 1867—1891 közt használt időmeridián, amely a Várhegy keleti oldalában álló, budai Főreáliskola (a mai II. ker. Toldy Gimnázium) déli erkélyén húzódott. A kiegyezés utáni években az egész ország területére ennek a meridiánnak helyi idejét tették érvényessé a Posta és a MÁV pontosidő szolgálatában. A Szabadságharc bukása után, az 1850-es évek közepéig a pontos időt továbbra is harangjelzés adta a Gellérthegyről, az időjelzést azonban a bécsi obszervatórium közölte, távíróvonalon. A „bécsi idő" használata ellen azonban szakemberek és laikusok egyaránt gyakran tiltakoztak. A budai Főreálgimnázium igazgatója, Schenzl Guidó (1823—1890), Buda város magisztrátusának segítségével egy kisebb időmérő passage-távcsövet szerzett be, az Akadémiától pedig megkapta az egykori gellérthegyi obszervatórium egyik csillagászati ingaóráját. Ezzel kezdte meg a déli pontosidő jelzést, 1867. február 1-én. Az időjelzést Eötvös József szorgalmazására az egész országra érvényessé tették. (Bartha, 1980.) A budai idő-délkört 1892. június l-ig használták, mint országos időrendszert. Csupán a zónaidő rendszer hivatalos bevezetésével szűnt meg alkalmazása, bár az 1880-as évektől a hivatalos szervek már nem a Főreálgimnázium puskalövésének alapján mérték az időt, hanem az ógyallai Konkoly-féle Asztrofizikai Obszervatórium (majd a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet) sokkal pontosabb jelzését használták. Magának a bázismeridiánnak Párizshoz viszonyított hosszúság különbsége (Heller, 1892.): zU=16 6 41'53,45" E. 5. összefoglalás A fentiekben vázoltak alapján kitűnik, hogy Magyarországon ténylegesen felhasznált alapmeridiánt csak a XVIII. századtól állapítottak meg. Ezek a következők voltak: Mikoviny Sámuel pozsonyi délköre az 1730—50 közti években csupán térképezésre : A budai Vár csillagvizsgálójának délköre, 1779—1815 között időmérésre, naptárszámításra és térképezésre; A gellérthegyi csillagvizsgáló délköre, ugyancsak általános és országos használatra.
