Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Ifj. Bartha Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez
Pozsonyhoz viszonyított hosszúság különbségek (AX) és hibáikValódi Mikoviny AX AX' 59 m 05 s 60 m 00 s 24 m 07 s 24 m 00 s 23 m 02 s 20 m 00 s 14 m 52 s 15 m 00 s Eltérés Párizs Nürnberg Bologna Berlin Pétervár Wien —52 m 47 s — 52 m 00 s 02 m 54 s 03 m 30 s időben + 55 s — 7 s —182 s + 8 s + 47 s + 56 s szögbe 13'45" 1'45" 45'30" 2'00" 11'45" 14'00" Közép — 11,5 S = 2'52,5" Az észletések négyzetes középhibája ± 37,4 s —19'21". Figyelembe véve, hogy milyen éles hangon ítélkezett Mikoviny mások munkája felett, a fenti hiba különösen kirívó. Másrészt azonban azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az általa meghatározott meridián, a pozsonyi vár egyik tornyán át utólag ismét rekonstruálható, a mérés megismételhető. Magát a holdfogyatkozás észlelést is igen gondosan végezte, Pozsony hosszúságát 14 és 77 hold-részlet, Budáét 61 részlet árnyékba lépéséből és kibukkanásából számolta ki. Végső soron pedig meghatározta az első magyarországi kartográfiai meridiánt. f) A nagyszombati II. alapmeridián. — Az első, korának igényei szerint megmért hazai alapmeridiánt a nagyszombati egyetem 1753-ban alapított csillagvizsgálóján át fektették. A maga idejében kitűnően felszerelt obszervatóriumot Kéry Borgia Ferenc (1702—1768) és Weiss Xavér Ferenc (1718—1785) — az obszervatórium későbbi igazgatója — tervezte és szervezte meg. A csillagvizsgáló 1755ben kezdte meg működését. A földrajzi koordináták meghatározására egy 6 láb osztottkör-sugarú angol falikvandráns (1,8 méter), majd egy kitűnő zenit-szektor szolgált; a nagyszombati második meridiánt a falikvadráns optikai tengelye jelezte. A nagyszombati délkör pontos meghatározásában fontos szerepe volt az ugyancsak ekkoriban alapított bécsi egyetemi csillagvizsgáló első igazgatójának, a magyarországi születésű Hell Miksa Rudolfnak (1720—1792), Hell egyébként is sokat foglalkozott a földrajzi helymeghatározások problémájával, és kidolgozta korának legpontosabb módszerét a hosszúság mérésére a Jupiter holdjainak segítségével. (Bartha, 1977.) Módszerével összemérte a bécsi obszervatórium helyzetét több európai obszervatóriuméval, és igen nagy pontossággal megállapította a párizsi nullmeridiánra vonatkozó hosszúságát. Weiss Ferenccel együtt 1756—1760 között, a Jupiter holdjaival számos hosszúság-különbség mérést végzett, ezek megbízhatósága elérte az 1—2 idő-másodperces =15—30 ívmásodpercnyi pontosságot. (Hell, 1791.) A nagy számú észlelésből levezetett Nagyszombat—Bécs hosszúság különbséget ezután Hell a párizsi null-meridiánnal mérte össze, ilyen módon a magyarországi alapmeridián közvetlenül is csatlakozott a kezdő délkörhöz. A Nagyszombat—Bécs hosszúság különbségre Hell és Weiss 4 m 45 s = l°ll'15 , '-et kapott, ennek alapján a Párizs—Nagyszombat hosszúság különbség ^ü=1513'45" Párizstól keletre
