Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Bartha Lajos, ifj.: Braun Károly spektroheliográf tervei. Adatok egy fontos napészlelő műszer elvének történetéhez

átmeneti (passage) műszer és több segédberendezés állt rendelkezésre.** A csillagvizsgáló berendezését Konkoly Thege Miklós (1842—1916), a hazai csillagászat újjáteremtője végezte. (4, 5)

Mivel Haynald ragaszkodott ahhoz, hogy a csillagda személyzete rendtársaiból kerüljön ki, a magyar jezsuiták között azonban nem volt kellő képesítésű szakember, az obszervatórium első igazgatójául a német származású Braun Károly (Kari) kapott meghívást. Braun a Hessen tartománybeli Neustadt-ban született, 1831. április 27-én. Matematikát, fizikát és csillagászatot tanult, 1861- ben a jezsuita rendbe lépett. Elsősorban tehetséges műszerkonstruktőr és ügyes észlelő csillagász volt. Az általa szerkesztett ún. passage mikrométer egyike az első személytelen mikrométereknek, amelyek kiküszöbölik a megfigyelő személyes adottságaiból eredő mérési hibákat. (6, 7) A Haynald Obszervatóriumot 1878-tól 1884-ig vezette. Számos segédberendezést az ő javaslatára szereztek be, emellett megkezdte az intézmény tudományos tervének kidolgozását. Felismerve, hogy a rendelkezésre álló szerény felszerelés elsősorban a Nap megfigyelése terén tesz lehetővé tudományos értékű munkát, a tevékenység súlyát erre a programra helyezte. Javaslatára került az intézet felszerelése közé egy nagy teljesítményű protuberancia spektroszkóp, amelyet a londoni A. Hilger optikai műhelyében, Braun tervei szerint készítettek el. A Nap vizsgálata mellett pontos méréseket végzett az 1882. évi nagy üstökös mozgásáról is. (5a)

Braun Károly 1885-ben, gyenge egészségi állapota miatt lemondott a csillagvizsgáló vezetéséről. 1894-től a raischeimi jezsuita kollégiumban tevékenykedett. Utolsó éveiben főként teológiai műveket írt, Radegrundban hunyt el 1907. július 7-én.

Braun távozása után a Haynald obszervatóriumot egy évig P. Hüninger Adolf vezette, majd 1886-ban P. Fényi Gyula vette át az intézetet. Fényi 1917- ig végzett, rendkívül pontos protuberancia megfigyelése megérdemelt hírnevet szerzett a Haynald Obszervatóriumnak. (5a)

Braun Károly spektroheliográfja

A protuberancia spektroszkóp elvéből kiindulva, Braun Károly már 17 évvel Hale és Deslandres műszerének elkészítése előtt leírt egy monokromatikus napészlelésre alkalmas berendezést. (8, 8a) E műszer elvileg teljesen megegyezik a Hale-féle spektrohelioszkóppal, sőt néhány részletében még tökéletesebb is annál. Rendkívül érdekes, a maga korában szinte egyedülálló a színszűrés megoldása. A szerkezet leírását először az akkor nemzetközi szakfolyóiratnak számító — de még napjainkban is tekintélyes — Astronomische Nachrichtenben, utóbb az ugyancsak elterjedt Poggendorff-féle „Annalen der Physik und Chemie” is közölte.

Már a kalocsai Haynald Obszervatórium igazgatójaként tovább tökéletesítette elgondolását. Bizonyosra vehetjük, hogy a javításokban része volt Konkoly

** A kalocsai Haynald Obszervatórium elsősorban az ott végzett napmegfigyelések révén világszerte ismertté vált. Legsikeresebben tevékenykedő igazgatója, Fényi Gyula (1845—1927) 32 évre terjedő, teljesen homogén protuberancia megfigyelési anyaga ma is forrásértékű. A csillagda az I. világháború után elavult, felújítására nem volt mód. Utolsó igazgatói, Angehrn Tivadar és Tibor Mátyás nem tudott számottevő munkát végezni, 1950-ben megszüntették. A ma is meglevő Hilger—Braun féle protuberancia spektroszkóp műszaki védelmet érdemelne.

122