Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Vastagh Gábor: Bakonyi vízimalmok. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízása alapján készült felmérés
gráfia készítésben jártas szerzőknek nem is okozna túl nagy gondot (a kiadónak inkább, mivel az egy terjedelmes függelék lenne). A sorozat első kötete a szakág legfontosabb, klasszikus, tehát történeti értékű folyóiratait is felsorolta, egy ilyen témájú táblázatos áttekintés itt sem lenne haszontalan. És végül még egy gondolat: külföldi tudománytörténeti könyvek utolsó lapjain sokszor találkozhatunk az egyes kötetek szerzőinek, másutt megjelent írásait „felvonultató” bibliográfiával. Ezt a jó szokást a hazai könyvkiadás is átve- hetné, mert általában még egy kutató elér arra a szintre, hogy egy könyv megírásához kezdhet, addig sok-sok kisebb tanulmánya jelenik meg folyóiratokban, esetleg napilapokban. Könyve viszont nem biztos, hogy mindezt szintetizálja, pedig ezek ismeretében az olvasó esetleg további információkhoz juthat. Egy-két sajtóhibára is felhívnám a figyelmet: a 149. oldalon található Nobel-díjas tudósok névsorának utolsó tagja nem Wleck, hanem Vleck (a szilárdfizikus); a 173. oldalon a XV. század felirat fölösleges, hiszen a szerzők az áttekintést a XVI. században kezdték, a XVIII. századi tudósok közt — bár a sorozat első kötetében szerepel — Maróthi György nevét megemlíthették volna; a 179. oldalon súlyos — valószínűleg tördelési — hiba van: az MTA fizikus tagjai közül kimaradt Berényi Dénes és Szigeti György neve; a kötet 243. oldalán felsorolt, megjelenés előtt álló művek többsége már 1977-ben megjelent, sőt Fehér Márta könyve nem is az ott jelzett címmel, hanem Newton: A világ rendszeréről címmel látott napvilágot. Néhány XX. századi tudós neve mellett hiányoznak az életrajzi adatok, remélhetőleg ezeket a szerzők az azóta megjelent who’s who-k segítségével pótolni tudják. Természetesen ezeket a hibákat a kötet igen gondosan megírt részei, mint pl. a relativitáselmélet, a folyadékok mechanikája, az antianyag, a neutrino, a magfizika története vagy a Lenin-díjsok összeállítása „feledtetni” tudják. Goethe egyszer azt mondta: A tankönyvek legyenek vonzók; ilyenné csak úgy válnak, ha a tudást és a tudományt legderűsebb, leghozzáférhetőbb oldaláról mutatják be. Véleményünk szerint épp ezt próbálja megvalósítani a Tankönyvkiadó „Tudománytörténeti ABC” sorozata, s ezért várjuk a mielőbbi folytatást kémiából, biológiából, földrajzból és más tudományágakból, esetleg technikatörténetből is. Vajda Pál BAKONYI VÍZIMALMOK. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízása alapján készült felmérés. Hely és ármegjelölés nélkül. 1975. 48 (nagy- formátumú) oldal. A technikatörténeti kutatások iránt örvendetesen megnőtt érdeklődés keretében a régi vízimalmok előkelő helyet foglalnak el. Helyesen járt tehát el a Néprajzi Múzeum, midőn egy nagyobbrészt főiskolai (vagy felsőbb iskolai) hallgatókból álló, 60 tagú csoportnak megbízást adott, hogy Pápateszéren, ahol egyesek szerint 26 vízimalom működött egykor, hat malom teljes felmérését végezzék el. Az együttes jó és hasznos munkát végzett, mert számottevően hozzájárult az annyi technikai érdekességet rejtő vízimalmok megismeréséhez és megismertetéséhez. Pápateszéren négy ér folyik keresztül és ezekre települtek, részben a faluban, nagyobbrészt azonban azon kívül a malmok. Hasznos lett volna tehát egy egyszerű átnézetes térkép csatolása is, hogy az egyes feldolgozott malmok fekvését ismerjük. 268
