Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Ifj. Gazda István, Sain Márton: Fizikatörténeti ABC
IFJ. GAZDA ISTVÁN—SAIN MÁRTON: FIZIKATÖRTÉNETI ABC. Bp. 1978. Tankönyvkiadó Messzemenő dicséret illeti a Tankönyvkiadót új vállalkozásáért, a „Tudománytörténeti ABC” sorozat elindításáért. A sorozat első kötete, Sain Márton „Matematikatörténeti ABC” című munkája 1978-ban már harmadik kiadásban jelent meg s vele együtt a könyvesboltokba került a sorozat második kötete, a „Fizikatörténeti ABC” is. Sain Márton, a Radnóti Gimnázium tanára a sorozat szerkesztője, aki most rendezi sajtó alá Balázs Lóránt és Hronszky Imre „Kémiatörténeti ABC”- jét. Ifj. Gazda István a BME Tudománytörténeti Kutatócsoportjának tagja már szintén több, ilyen témájú könyvet rendezett sajtó alá, mint pl. J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig c. művét; Benedek Istvánnak a tudás útjáról írott munkáját, Whitneynek a tejútrendszer felfedezéstörténetéről készült könyvét, Dávid Lajosnak a Bolyaiakról szóló nagy áttekintését, továbbá Kulin Györgynek és Róka Gedeonnak a távcső világáról összeállított művének új kiadását. E művek többségét függelékkel vagy jegyzetekkel látta el, akárcsak Simonyi Károlynak a fizika kultúrtörténetét feltáró szép munkáját. Mindezekből kitűnik, hogy két, „rutinos” szerkesztő munkája a most megjelent fizika- történeti lexikon, melynek újdonságát épp e lexikális, címszavakban történt feldolgozás adja. A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a középiskolák tagozatos osztályainak tudásszintjére alapozva egy rövid, klasszikus felépítésű fizikatörténeti bevezető után alfabetikus sorrendben tekintsék át a fizika főbb fogalmainak, törvényeinek kialakulástörténetét, s hogy mindezt egy tudósnévtárral tegyék teljesebbé. E tudóslexikon mintegy ezer gondolkodó legfontosabb életrajzi adatait adja meg, amely a tízezernél több fizikatörténeti adattal együtt kézikönyv szintjére emeli a művet, s egy sorba állítja a legfontosabb hazai lexikonokkal. Becslésünk szerint e nagyméretű és széles spektrumú fizikusnévsor a kétkötetes Természettudományi Lexikon adattárát is messze meghaladja s egyetlen magyar nyelvű fizikatörténeti kötet lexikális részével sem vethető össze. A könyvnek ez a része messze túlnő a középiskolás „fokon” is, s azt minden kutató, tudomány- és technikatörténész is haszonnal forgathatja. Addig, amíg a Gondolat Kiadó, 150 ívre tervezett „Természettudósok Életrajzi Lexikona” című vállalkozása nem jelenik meg, ez az összeállítás az egyedüli, magyar nyelvű életrajzi jellegű fizikatörténeti forrás. A szakemberek figyelmét bizonyára felkelti a kötet egyik bevezető fejezete „A fizikatörténet-írásról” című is, melyből kitűnik, hogy a szerzők a hazai szakirodalom mellett a külföldi forrásmunkákat is igen jól ismerik, s mint a „tudóslexikon” résznél látható, jól is hasznosították azokat. Hadd javasoljunk egy-két új fejezetet a szerzőknek és a ikiadónak az esetleges bővített kiadáshoz, mivelhogy a kötet első kiadása igen hamar elfogyott. Jó lenne, ha Fényes Imre könyveihez hasonlóan, többet olvashatnánk — s olvashatnának a tanárok — a fizika filozófiai kérdéseiről. Ennek áttekintése egy külön fejezet témája lehetne. Bernal szép fizikatörténete függelékében a hazai fizika klasszikus korszakának rövid történetéről olvashattunk áttekintést. Egy hasonló, de a XX. századi honi fizikát is bemutató áttekintés e kötetben is elférne, s az bizonyára jóval több információt adna, mint az itt közölt magyar tudósnévsor. Ha a kötet 6. fejezetében, a hazai fizikatörténeti könyvek bibliográfiája mellett a fizikatörténeti cikkek fontosabbjai is sorakoznának, úgy az nagy hiányt pótolna, s talán ennek összeállítása a biblio267
