Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895

1896

A folyó hossza a szabályozás után: az országhatártól a torkolatig: 192 km. Vízállás Sárvárnál: legnagyobb: 1,87 m; legkisebb: 0,38 m Vízállás Győrnél: legnagyobb: 4,03 m; legkisebb: 1,82 m

1902

időpont

vízállás

m

vízhozam

m3/sec.

sebesség m sec

ápr. 20.

0,81

52,5

0,79

jún. 12.

1,04

64,1

0,83

júl. 26.

3,22

212,0

1,14

szept. 29.

0,09

20,2

0,54

dec. 27.

3,05

189,0

1,06

Esése:

Szentgotthárd — Körmend: Körmend — Sárvár:

Sárvár — Várkesző: Torkolatnál:

100 cm/km 51 cm/km 74 cm/km 22 cm/km

— a Duna visszaduzzasztásakor: 8—10 cm/km 6:1

A folyó szélessége az átvágások kifejlődése után 48—50 m, ahol nem történt átvágás 55—60 m.r/* A megépített hullámtér szélessége: Győr—Rábapatona: 400 m; Rábapatona —Marcaltő: 493 m; Marcaltő—Vág: 450 m; Vág—Rábatorok: 510 m; Rábatorok—Ragyogó: 426 m; Ragyogó—Sárvár: 584 m. 05

A Rábca esése 18 cm/km, szélessége 18—20 m, a töltések egymástól való távolsága 170—140 m, vízhozama 40 m3/sec. (nagyvízkor: 60—70 m3/sec.j; sebessége: 0,3—04 m/sec. A Marcal szélessége 6—11 m, esése 30 cm/km, töltések távolsága 40 m.HC

JEGYZETEK

1 Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Tankönyvkiadó, szerk: dr. Udvarhelyi Károly, Bp. 1968. 99, 186. Pécsi Márton: A Kisalföld geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények, 1962. 2. sz. 113—142.

2 A Rába mai hossza 192 km. Vízgazdálkodási lexikon. Mezőgazdasági K. Bp. 1970. 482.

3 Magyar Országos Levéltár (OLj S 12. Térképtár, Helytartótanács, Div. XIII. No. 295. (Id. a mellékletet/

'* Hunfalvy János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. Bp. 1865. 212 —213. III. k.

5 OL C 128. Építési Igazgatóság, Rába 1825, 1829.

6 u. o. 1833.

7 Ujházy János: A Rába szabályozása és csatornázása. Bp. 1873. 50—51.

98