Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A Rába szabályozása, 1762-1895
A Marcal alsó szakaszának szabályozási tervét 1886-ban hagyták jóvá. Legfontosabb munka a gyirmóti torkolat rendezése volt, amivel 1893-ban készültek el. A Rábca szabályozási tervét — kisebb módosításokkal — a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1881-ben hagyta jóvá. Itt már 1886 szeptemberében megkezdték a munkát, azonban az csak 1893-ra fejeződött be. Oka az, hogy további viták voltak a Hanság és Fertő ügyével kapcsolatban. Az új Hanság-csatorna Rétinél torkollott bele a Rábcába. Vízlevezető képessége 11,7 m:! volt. Építésével elérték azt, hogy a Fertőt és a Hanságot sikerült a Rábcától elválasztani. Az építkezés csak 1894-ben kezdődött. A Fertő-birtokosok kérték, hogy a csatornát hoszabbítsák meg a Fertőig,; vezessék bele az Ikvát, szabályozzák a Répcét, és a Fertő keleti partján létesítsenek övcsatorát. A munka csaknem 4 millió Ft-ba került volna, ami megoldhatatlan volt a társulat számára.’’1 Az építkezés így is rendkívül nagy erőfeszítésbe került. 1180 segédmunkást, 6493 kubikust foglalkoztattak 571 napon keresztül.’’2 A szabályozási munkával szorosan összefüggött Győr árvédelmének biztosítása, és a körtöltés építése is. A Duna és Rába jobbpartján, a Rába—Rábca között, a Rábca és Duna között tervezték a töltések építését. A munkát a győri árvízvédelmi bizottság irányította, amely sohasem nézte jószemmel a társulat működését, és sokkal jobban megbízott a város által emelt töltésekben, mint a társulatéiban. A munka kivitelezésére 1886-ban létrehozták a Győri és Győrszigeti Védművek Építési Vállalatát. A minisztérium rendelkezése értelmében azonban az építkezés ügye 1885-ben a társulathoz került, és a munkát vállalkozó végezte el. A győri töltés 1887 októberre lett készen. Ezt a Rábca balpartján a társulat többi védművéhez kapcsolták, és egészen Kunszigetig hosszabbították meg.’,:i A szabályozási munka kiegészítő része volt a belvízcsatornák létesítése. Ezek építéséhez a patakok és erek meglevő medreit használták fel (pl. a Fudi- patakot, a Lórét-erét, később a Keszeg-eret). Győr közelében, az abdai zsilipnél torkollott a Rábcába a belvízelvezető főcsatorna. Ez Abdától a Győr— Soproni vasúti töltésig tartott. Innen indult a Rózsás-csatorna, amely Mérges, Enese, Kóny határából vezette le a belvizet. A két csatorna hossza 12,6 km, fenékszélessége 5 m, oldallejtőinek rézsűje 1:2 volt. A töltések a csatorna tengelyétől 26 m középtávolságban helyezkedtek el, koronaszélességük 2 m, a rézsű 1:1,5, a legnagyobb vízszint feletti magasságuk 0,60 m volt. A tervet 1888-ban hagyták jóvá, és még az év decemberében megkezdődött az építés. 1892- ben fejezték be a munkát.’’'1 A jend-lóréti csatorna a Bethlen zsilipen keresztül, Sövényházánál ömlött a Rábcába. Építése 1891—1893 között folyt.’’’ Belvízlevezető zsilipek és csatornák voltak a Marcal mellett Gyirmótnál, a Rába balpartján Pápócnál, Bodonhelynél, mindkét parton Osztfiasszonyfánál, a Rábcába vezető Hugotnál. A zsilipek és kisebb csatornák építésére 1892— 1893- ban, a többi munkák befejezésekor került sor.’’'1 1887-től a szabályozott folyószakaszon a hidak építése is aktuálissá vált. A társulat igazgatósága különféle hídterveket készített, azonban a minisztérium ezeket nem fogadta el, hanem típustervet bocsátott a társulat rendelkezésére. Eszerint háromnyílású, 11,8 m fesztávolságú, függőműves hidakat kellett építeni. 1891-ben az árvíz alkalmával a megépült hidak nagyrésze tönkrement. A következő évben a minisztérium elrendelte az összes híd felülvizsgálatát. A puhafa alkatrészeket kicserélték, megerősítették a hidak szerkezetét jégzajlás esetére.’’7 A szabályozás idején összesen 27 hidat építettek. 1893-ban a kormány újabb Rábatörvényt bocsátott ki, amely elrendelte a 94
