Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos, ifj.: 100 éves a Nyugati pályaudvar. Emlékalbum
Beck akadémikusnak az igen jó, könnyed íráskészséggel megírt, de súlyos mondanivalóid könyve első, 1977-i kiadása igazi könyvsiker volt, s láthatólag az lesz a mostani kiadás is, amelyet a szerző az áltudománynak a legutóbbi 2—3 év alatti jelentkezéseivel is kiegészített. Ez a siker, s az, hogy ugyanabban az évben három nagy példányszámú tudomány- és technikatörténeti jellegű könyv megjelentetését látták a kiadók érdemesnek, a nagyközönségben az .ilyen témák iránti fokozódó figyelmet, érdeklődést bizonyítja, ami egy világjelenségnek hazánkban lényegében változatlan formában való megjelenésére utal. Szőkefalvi-Nagy Zoltán 100 ÉVES A NYUGATI PÁLYAUDVAR. — Emlékalbum. Irta, összegyűjtötte, szerkesztette: Gergely József. Felelős kiadó: MSZMP MÁV Nyugati Pályaudvari Bizottsága. 174. old., sok ábra. Megnyitásának 100. évfordulója (1977) alkalmából szép emlékalbumot jelentetett meg a MÁV Színes és változatos képekben mutatják be a magyar vasút történetének egyik igen fontos részletét. Az album első öt oldala (6—10) a gőzvasút fejlődését mutatja be dióhéjban, majd 22 oldalon (12—34) a magyarországi vasúthálózat kialakulását. E fejezet központjában már a mai Nyugati pályaudvar elődje, a „Pesti indóház” áll. A következő 24 oldal (36— 64) ismerteti a mai pályaudvar építésének előzményeit, magát a tervet, és a felépített — ma is álló — épületet. Az összeállító, igen jó érzékkel viszonylag kis terjedelemben sok fontos adatot sorolt fel. Figyelmet érdemel, hogy az új pályaudvar leírását a „Központi vasúti és közlekedési közlöny” egykori számának (1877. nov. 7.) szószerinti közlésével teszi érdekesebbé, hitelesebbé. Ugyanosak nagyon szemléletes a számos egykorú felvétel is. A következő, terjedelmes rész — „Mozaikok”, „Emlékezések”, „Szakszolgálatok”, 66—126. old. — a történeti sorrendet szem előtt tartva az állomás további fejlődését, szervezetét és részleteit mutatja be. A befejező rész színesen villantja fel az állomás életének komoly és vidám epizódjait, az ott folyó munka körülményeit, és a Nyugati pályaudvar jövőjét. Az emlékalbum nem kíván technikatörténeti .monográfia igényével fellépni. Éppen ezért az összeállító számos jkisebb részletet éppen csak érint. Ez a szerkesztési meggondolás érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az emlékalbum elsősorban a MÁV alkalmazottak és a vasúti szakemberek kezébe kerül. Mégis hasznos lett volna, ha a könyv végén, összefoglaló táblázat mutatta volna be a Nyugati pályaudvar fontosabb műszaki adatait — esetleg összevetve más pályaudvarokéval —, valamint a forgalom fejlődését, megoszlását. Ez azonban mit sem von le a szép album értékéből. Ha ez a kiadvány nem is kívánt műszak- (vasút) történeti értekezés lenni, bizonyára hasznos és nélkülözhetetlen forrásává válik a jövőben elkészített értekezéseknek, részletfeldolgozásoknak. Amit a leginkább hiányolhatunk az, hogy hasonló album — amely kivitelével a szép könyvek gyűjtőinek is csemegéje lehetne — nem jelent meg könyvkereskedői forgalomba. Pedig ez a kiadvány elég érdekes és olvasmányos ahhoz, hogy a vasúti szakemberek mellett a jóval nagyobb számú utas figyelmét is felkeltse. Bizonyára sok, rendszeresen utazó ember venné meg a szép kiállítású könyvet, amelyből jobban megismerheti, sőt jobban megbecsülheti a MÁV munkáját. * ifj. Bartha Lajos 274
