Technikatörténeti szemle 11. (1979)

KRÓNIKA - Vajda Pál: Bendefy László (1904-1977)

rült számos addig ismeretlen, magyar vonatkozású adatra bukkannia. (Ezek­nek másolatait jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A magyar őstörténet tanulmányozásához csatlakozott Julianus barát átá­zásával kapcsolatos levéltári kutatásaival, erről szóló publikációival. Ekkoriban már igen kiterjedt irodalmi tevékenység jelezte Bendefy László munkásságát. írásai a földrajzi, földtani, földmérési és térképészeti, valamint a geofizikai szaklapokon, kívül ismeretterjesztő folyóiratokban is megjelentek. Számos tanulmánya látott napvilágot a különböző intézmények Jelentéseiben, Évkönyveiben és egyes gyűjteményes kötetekben is. Bendefy László sokirányú érdeklődését mutatja 1946-tól kifejtett munkája a Pénzügyminisztérium bányászati kutatási osztályán, amelyet a felszabadulás után „Jövedéki mélykutatás” elnevezéssel újjászervezett. Ennek keretében tár­ták fel a sóshartyáni „Jodaqua” forrást, amelyből már 1948-ban napi 14 000 li­tert exportáltak Svájcba, és más nyugati államokba; 1949-ben ugyancsak az az ő szorgalmazására kezdte meg üzemét az ország egyetlen talkum bányája. Egy év múlva megkezdte az ország felsőrendű szintezésének újjászervezését. A háború alatt tönkrement műszerállomány pótlásával, és a korszerű mérés- technika bevezetésével elérte, hogy 1958-ig Magyarország a szabatos szintezés terén a világ élvonalába került. Közben a budapesti Műszaki Egyetem Had­mérnöki karán a „térképészeti földtan” meghívott előadói tisztét is betöltötte (1953—56). Miután a Háromszögelési Hivatal jogutódjától, a Geodéziai Vállalattól 1959- ben megvált, 1971-ig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársaként, majd nyugdíjazását követően tudományos szaktanács- adójaként tevékenykedett. A műszaki tudományok kandidátusa fokozatot 1958-ban, „Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920 között” c. tanul­mányáért kapta meg. A tudományok doktora fokozatot 1972-ben szerezte, a Balaton évszázados szintváltozásának tanulmányozásával. Ekkoriban azonban már egy újabb, egészen új tudományterület kötötte le érdeklődését. Nagy je­lentőségű munkát végzett a Kárpát-medence Mohorovicic-térképének kartográ­fiai feldolgozása terén. Stegena Lajos elgondolása alapján, a geofizikai és geológiai eredmények nyomán szerkesztett térkép a novoszibirszki számító- központban, Karatejev és Szecskov professzorok programozása alapján készült. Az eredmények értékelését és térképi feldolgozását Bendefy László végezte, és e téren világviszonylatban is úttörő tevékenységet fejtett ki. *** Bendefy László tevékenységének központjában már 1941-től a szabatos szintezésekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések álltak, emellett sok időt szentelt a mérési eredmények értelmezésére. Ehhez a tanulmánysorozat­hoz csatlakozik az újkori, illetve napjainkban zajló kéregmozgások vizsgálata, amelyet a geofizika különböző kutatómódszereivel elért eredmények bevoná­sával tett teljessé. A felsőrendű szintezések eredményei vezették arra a felisme­résre, hogy a rengéseket megelőzően számottevő kéregdeformáció mutatható ki. (1957—58) Egy sereg értekezése jelzi már az első eredményeket is: Szekuláris mozgások Budapest térségében (Budapest természeti képe c. munkában, Bpest, 1958.); Földrengés okozta kéregdeformációk (Geofizikai Közlemények, 1958.); majd ezeknek általánosítása és kiterjesztése. Megvizsgálta a „Földrengésekkel kapcsolatos fel szín közeli hangtünemények” problémáját is. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom