Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Gazda István, ifj. - G. Szilágyi Imre: Egy fejezet az ókor technikájából. Ktészibiosz, Philón, Hérón
Philón művének hatodik könyve az automatakészítésről szól, de e témakört Hérón részletesen is kifejtette, érdemesebb ezért nála tanulmányozni. A hetedik könyv a várvédelmi felszerelésekről, a nyolcadik pedig ennek ellentétjéről: a várostromló hadieszközökről és technikájáról szól. Ez utóbbi kettőt csak töredékesen ismerjük. A kilencedik — elveszett könyv — a „hadicseleket” írta le. Hérón Hármójuk közül ő a legismertebb, s ezt főként annak köszönheti, hogy a legtöbb eszköz leírása tőle maradt fenn. Nevét több eszköz, s a róla elnevezett matematikai képlet is megőrizte. Érdekes módon nevét Papposz előtt (i. sz. 300) senki nem említi. Hérón hivatkozik ugyan Arkhimédészre, az viszont még kevés ahhoz, hogy működésének pontos idejét meghatározzuk. Nem véletlen, hogy a hazai szakirodalomban vele kapcsolatban igen eltérő évszámok olvashatók. Otto Neugebauer 1938- ban írott művében bebizonyítja, hogy a héróni Dioptriában leírt holdfogyatkozás, amelyet annak szerzője Alexandriában figyelt meg a tavaszi napéjegyenlőség előtt tíz nappal, s az hajnali 5 órakor kezdődött, csak az i. sz. 62- ben bekövetkezett fogyatkozás lehet! Ezek szerint Hérón az i. sz. I. század középső harmadában működött. Valószínűleg a Muszeionban tanított, tankönyveket, szöveggyűjteményeket készített, művei arab közvetítéssel maradtak ránk. Gyakran kideríthetetlen, mit vett át a régiektől — Ktészibiosztól, Philóntól, Arkhimédésztől —, mi a saját találmánya, s mi későbbi felismerés. Művei a következők; Automata; Barulkosz (erőgépek leírásai); Belopoiika (hadigépek); Katoptrika (tükrök leírásai); Kheiroballistra (egy új típusú, fémből készült hajítógép leírása); Defi- nitiones; Dioptra (földmérő eszközök ismertetései); Geometrica, Mechanika; De Mensuris; Metrika; Pneumatika; Sztereometria. a 184