Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900

2. Bell aratógépe (1826)

tizedre is áthúzódó törekvések kiindulópontja lett, országszerte sűrítette a termelési központok versenyrendező mozgalmait.”30

Magyarországon a legfontosabb növénytermesztési ágazat a gabonatermelés volt, de az aratás gépesítésének feltételei általában hiányoztak, vagy legalábbis e feltételek a különböző gazdasági körzetekben erősen eltérőek voltak. Az aratás gépesítésének általánossá válására a társadalmi szükséglet, a társadalmi igény majd csak a századfordulótól válik sürgetőbbé, és majd az I. világháborútól pedig szükségessé. A gazdasági élet irányítói, szakemberek, és a gépek terjesztésében érdekelt üzleti körök az aratás gépesítésének propagálói és gyakorlati végrehajtói közé tartoztak már a 19. század második ^felétől is.

5. Mc Cormick cég gyártmányai Magyarországon

Mielőtt e rész tárgyalásába kezdenénk egy rövid ismertetés erejéig meg kell ismerkednünk a gépek technikai fejlődésével. Az aratógépek három főcsoportját különböztetjük meg:

a) rendrevágó — kézi gereblyével lerakó,

b) marokrakó — önlerakó, motollás típus,

c) kévekötő aratógépek.

A kaszálógépek kategóriájában pedig két alaptípust különböztetünk meg; az egyik csak kaszálásra használható, míg a másik kisebb átalakítással aratásra is igénybevehető. A traktor általánossá válását megelőzően a gépek vontatása állati erővel történt.

Az aratógépek történetével foglalkozó szakirodalom első próbálkozásként James Smith 1811-ben készült gépét tartja számon (1. kép), ennél sikeresebb

151