Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Szőke B.: Hajógyári bognárkörző a múlt századból

SZŐKE BÉLA* HAJÓGYÁRI BOGNÁRKÖRZÖ A MŰLT SZÁZADBÓL Több mint negyed századdal ezelőtt, 1950. június 20-án a Gépipari Tudományos Egyesület égisze alatt megírt körlevelemben mozgalmat indítottam a „Népi szerszámok kutató-csoportjának'''' alakulására, valamint a megsemmisítés veszélyének kitett régi szerszámok és szerszámgépek múzeumi értékének felbecsülésére. E munkába bekapcsolódott SZENTKUTI KÁROLY műegyetemi docens, értékes tanácsokat adott Dr. VIDÉKY EMIL egyetemi tanár, jelentős munkát végzett néhai BALÁZS PÉTER és több ma is tevékenykedő kartárs. A jelenlegi Országos Műszaki Múzeum akkori elődjével a Műszaki Emlékek Nyilvántartó ós Gyűjtő Csoportjával a lelkesen érdeklődő SZILÁGYI ISTVÁN főigazgató révén tartottunk kapcsolatot. E Gyűjtő Csoport akkor még az Iparművészeti Múzeum egyik szobájában működött (Bp. IX., Kinizsi u. 39. II. em. 204.), és itt kaptam 1958. okt. 23-án 504/1958. sz. megbízást az Óbudai Hajógyár műhelyeinek megszemlélésére és a gyárban található szerszámgép tárgyú műszaki emlékek feltárására. Az Óbudai Hajógyár az alapításának 125. évfordulója alkalmából kiadott meghívó szerint 141 évvel ezelőtt, 1835-ben alakult. A gyárban végzett kutatásaimról szóló 1958. dec. 20-i jelentésem 4. pontja így szólott: „Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy az ácsműhely és a mintaasztalos műhely vezetői és dolgozói megőrizték azokat a régi kézi szerszámokat, amelyekkel abban az időben dolgoztak, amikor a hajóépítésben a fa, mint építő-anyag még nagyobb szerepet játszott, és amikor az egyes műveletek még nem voltak gépesítve. Csupán mint kiragadott példa említhető fel a homorú felületek ellenőrzésére váló körsablon kirajzolása, a homorú felületek megmunkálására szolgáló sokféle kézigyalu, amik helyett ma egyetlen elektromotorral hajtott csiszológépet használnak." A bognárkörző két főrészből áll: a készítendő körsablon középpontjának kijelölésére szolgál a deszkára fektethető „A" alakú alaplap, melynek felső csúcsánál levő 1/8" átmérőjű csapja a sablon-deszka furatába illeszthető, a csap felül kiálló részére pedig a második külön darab, a lyukazott forgó nyelv, a rajzolandó kör nagysága szerint helyezhető. Az 1. ábra e két részből — a hajógyári műhelyben „cirkli"-nek nevezett — szerszámot középhelyzetben, a 2. ábra pedig munka közben tünteti fel. A forgatható nyelven 9 oszlopban oszloponként 63 lyukat terveztek, de fénykép szerint a bal oldali első oszlopból a lekerekítés a legfelső lyukat lecsapta, így az összes lyukak száma 566 (3. ábra). A bal oldali oszlop minden furatából lefelé lejtő lyuksor* 1182 Budapest, Batthyány Lajos u. 139.