Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Gustav Goldbeck: Museen in Deutschland, Technische Museen - Fehér György: Horváth Árpád: Nagy vállalkozások

létrehozó neves — és sok száz, ezer, tízezer névtelen ember munkáját is „érezni" kell. A könyv széles témakört ölel fel, szól a múltról, de a jövőt is felvillantja. Megismerjük a műszaki haladás nagyjait, akik sorában számos magyar származású feltalálót is fellelhetünk, — velük megkülönböztetett figyelemmel bánik a szerző. A piramisok eddig még meg nem oldott rejtélye, újabb problémák felvetése funkciójukkal kapcsolatban; ez adja az első fejezet az „ösi építmények" témáját, de érdekes adatokat tudhatunk meg a Magyarországon található Csörsz árokról is. „Vándorló obeliszkek" címet viseli a következő fejezet, ezeknek megmozgatása önmagában is jelentős technikai bravúr, de ezen túlmenően még más is, „A régi művészmérnökök alkotásainak, a messzi ókor emlékeinek megmentésével a reneszánsz Fontane és a 19. századi francia, angol és amerikai mérnökök nagy szolgálatot tettek a kultúremlékek fennmaradásáért. Művükhöz csak a 20. századi Nílus-völgyi nagy műemlékmentés hasonlítható." A „Vasutak" című fejezet a kontinenseket átszelő szibériai és Pacific vasutak építésétől elvezet bennünket a mába, beszámol a BAM építkezésről, amelyet a szerző „az évszázad vállalkozásának" tart. De ugyanitt esik szó a földalattiról csakúgy, mint a fogaskerekű, az egysínű vasút és a svájci villanygőzösről. A szerző nagyszerű gesztusként szót emel a sikló újjáépítése mellett is. Horváth Árpád egy-egy műszaki alkotás mögött nemcsak a technikai bravúrt, az emberi teljesítményt ismeri fel, hanem az ezeknek a gazdasági-társadalmi életre ható jelentőségét. A „Hídépítés" című fejezetben a 18. századi angol vashidakról szólva idézi az angol technika és gazdasági történészeket, akik azért tulajdonítottak ezen alkotásoknak nagy jelentőséget, mert „ez adta meg a lendületet az ipari fejlődésnek". Megismerhetjük a new yorki Brooklyn-híd építésének kalandos történetét, az isztambuli Európa-Ázsia híd lenyűgöző méreteit és a La Manche függőhíd építészeti tervét. Az „Alagútépítők" című fejezet egyike a könyv legjobban sikerült részének. Itt olvashatunk a köztudatban kevéssé ismert II. József altáróról, amely 1878ban nyílt meg, mint korának leghosszabb ilyen jellegű építménye. „Hazánk technikai fejlődése szempontjából ez az óriási vállalkozás (96 évig épült) legfőképpen azért érdekes, mert itt alkalmazták először jórészt hazai szerkesztésű és gyártású préslégszerszámokat". Olvashatunk továbbá két nagyszerű mérnökember apa és fia; Brunel, Marc Isambard és Brunel, Ismabard Kingdom munkásságáról. (Mindketten a Themze alagút építésénél szereztek felejthetetlen érdemeket, sőt a fiatalabb Brunel, — mint azt az „Atlanti kábel" című fejezetből megtudjuk — a két kontinenset összekötő tengeralatti kábel lefektetésénél is óriási munkát végzett.) Az USA-beli Chesapeali hídalagút leírása, építésének több rajzban való ábrázolása rendkívül szemléletes. Tudomást szerezhetünk a jövő nagy tervéről, azaz a La Manche alagút megépítésének tervezetéről. A „Mesterséges víziutak" fejezetben fantáziánkat megmozgatja a Beringszoroson építendő híd Ül. gát terve, és azoknak a következményeknek a leírása, amelyek, a megvalósítás után fellépnének a térség, de az egész világ éghajlatában. . • '..'