Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Bendefy László: A Hadtörténeti Térképtár újabb térképtörténeti hasonmás kiadványsorozata

Fuckemak mindkét térképe átmenet a látkép és az igazi térkép között. A helyeket halmocskák jelzik, ÉNy-i megvilágítással. Tájolásuk északi. A térkép alján látható alakok ügyeskezű kezdő grafikusra és metszőre vallanak. 5. A jelenlegi kiadványok közül ötödikként Bartholomaeid.es Lászlónak 1790ben készült és 1806-ban kiadott Gömör-megyei térképéről kell szólnunk. Ez a térkép eléggé kezdetleges térképnek is, de még inkább metszetnek. Szerkesztője saját maga metszette. Valószínűleg első ilyennemű kísérlete. Csendes László mégis helyes érzékkel sorolta be éppen ezt a mappát a jelenlegi kiadványok közé. Bartholomaeides L. szóban forgó térképe ugyanis több szempontból is figyelmet érdemel. Mindenek előtt tartalma miatt. A fölöttébb kezdetleges rajzú, de kartográfiailag helyesen megszerkesztett falvak (tornyot viselő köröcskékkel), várak, városok, parochiális és kisebb falvak, puszták, tanyák, hámorok, papírmalmok, savanyú források, közutak, postaállomások, járási határok láthatók. A jobb alsó sarokban, pedig a megye nemzetiségi csoportjai vonulnak fel tudományosan is elemezhető és feldolgozható, egyébként azonban kezdetleges rajzokon. Az ábrázolt személyek (balról jobbra) a következők: cseh leányok, Balog községből; rimaszombati parasztasszony, jobbágy a megye déli részéből, viaszárus Balog község környékéről; Kecskepásztor a Garam völgyéből; jobbágy ugyanonnan. A térképlap alsó negyedében az Aggteleki barlangról a legelső sokszororosított térképet találjuk 1:5600-as méretarányban. Kivitele nagyon kezdetleges, de barlang-járatok mellé írt számok és hosszabb feliratok a tájékozódást biztossá teszik (5). Az „Ag" szótag egy „g"-vel nem elírás, hanem annak bizonyítéka, hogy a barlang környékét az avarok szállták meg. Az ,,ak" ,,ag" altáji török szó; jelentése: fehér, fényes, ősz". Ak- (ag-) telek tehát ómagyarban, vagy avar nyelven: „fehér telek" jelentésű, amit a fehér dolomitkörnyezet magyaráz. (V. ö. kirgiz: ak-szakal = ősz szakállú = bíró.) 6. Végül a hatodik lap az 1766 és 1785 között készült I. katonai felvétel lapjai közül a mohácsi csatateret és környékét feltüntető 1:28 800-as méretarányú szelvényt ábrázolja. Az I. katonai felvételről Borbély Andor és Nagy Júlia kitűnő összefoglaló ismertetése (6) óta annyian és annyiszor írtak, hogy ez a nagysikerű, a maga korában európai vonatkozásban is élvonalban állónak számító vállalkozás ma is közismertnek mondható (7). Ezért a mű taglalását e helyütt mellőzzük. Ellenben emeljük ki azt, hogy a szelvény sokszorosítása mind térképrajzában, mind feliratában, mind színeiben olyan tökéletesen sikerült, hogy feltétlenül jobbnak, tudományos vizsgálódás céljából használhatóbbnak ítélhető az eredetijénél. E szelvény láttán önkénytelenül felmerül e sorok írójában az a gondolat: nem jött-e el az ideje annak, hogy Kogutowicz Károly, néhai szegedi egyetemi tanár és Győrffy István professzor, kiváló néprajztudósunk közel 60 évvel ezelőtti kezdeményezései után most keressük meg a lehetőséget annak, hogy a hazánk területét ábrázoló szelvények hasonmásai — önálló sorozatként — mielőbb megjelenhessenek. Nem nehéz megjósolni, hogy a kiadványnak óriási tudományos, pedagógiai és erkölcsi sikere lesz. További javaslatként említem: a válogatással összegyűjtött kiadványsorozatokat — a kiadóktól függetlenül — helyes lenne egységes címmel (pl. „Car-