Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Sklovszkij, I. Sz.: Világmindenség-Élet-Értelem

SKLOVSZIJ. I. SZ.: VILÁGMINDENSÉG — ÉLET — ÉRTELEM, (Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. 405. oldal.) A világszerte ismert hírű szovjet asztrofizikus egyike azoknak a kutatóknak, akik gazdag fantáziával, de tudományos megalapozottsággal a Világmindenségben lehetséges élet, főként pedig az értelmes lények előfordulását hangoztatják. E kérdésről már másfél évtizede számos értekezése és nyilatkozata látott napvilágot, 1970-ben pedig a probléma nem kevésbé ismert nevű amerikai szakértőjével, C. Sagannal együtt jelent meg átfogó munkája, „Intelligent life in the Universe" (Értelmes élet az univerzumban) címmel. Hasonló tárgyú, orosz nyelvű műve nagy sikert aratott, és eddig három kiadásban látott napvilágot. E harmadik kiadást jelentette meg magyar nyelven a Gondolat Kiadó, és hozzá tehetjük, hogy szerencsés, de egyúttal hasznos is volt, hogy nem a — szebb kivitelű — angol, ill. a korábbi szovjet kiadás került a hazai olvasók kezébe. Sklovszkij ugyanis bármennyire ragaszkodik a tudományos megalapozottsághoz és a tudományos valószínűséghez, néha akaratlanul is az elképzelésének megfelelően emel ki, csoportosít tényeket, háttérbe szorítva az ezzel ellentmondó elképzeléseket vagy észleléseket. Ezzel pedig óhatatlanul elferdíti a mai ismereteinkkel legreálisabbnak látszó feltevéseket. (Ugyan ez elmondható Saganról is.) Mindebből azonban most magyarul is kiadott műve már semmit sem tartalmaz, ebben az olvasó valóban hiteles és tárgyilagos áttekintést kaphat az élet kozmikus feltevéseiről, nyomairól. Sklovszkij itt sok szempontból módosította korábbi nézeteit, enyhített túlságosan bizonyosként beállított elképzelésein, sőt néhány régebbi feltevését visszavonta. Maga a könyv, címének megfelelően három részből áll. Első harmada rövid, áttekintő, de igen világosan megfogalmazott csillagászati összefoglalás. A szerző, miután a kozmoszban lehetséges élet keresésének rövid történetét ismerteti, részletesen szól a Naprendszerről, a csillagok keletkezéséről és fejlődéséről, a csillagrendszerekről, majd a távoli extragalaxisok világáról. E fejezet felépítése természetesen olyan, hogy a következő — az élet kialakulását és lehetőségét tárgyaló részek — megalapozását nyújtsa az érdeklődő, de laikus olvasónak, ám emellett minden fontos csillagászati alapismeretre sort kerít. A második részben az élet kialakulásának, fejlődésének problémája mellett az élet kialakulásának más égitesteken fennálló lehetőségeit ismerteti. Ez a rész a kérdéssel keveset foglalkozó szakembernek is sok újdonságot nyújt. Talán kissé rövid is ez a fejezet a tárgy fontosságához viszonyítva. A harmadik részben az égitesteken elképzelhető értelmes élőlények nyomainak, felkeresésének, az esetleges kapcsolatok megteremtésének módjairól, feltételeiről esik szó. Vitathatatlanul ez a könyv legszubjektívebb fejezete, ámbár — mint már említettük — a harmadik orosz kiadásban a szerző már sokat lefaragott korábbi túlzásaiból. A könyvhöz mellékelt képanyag érdekes és áttekinthető, dicséretet érdemel a Kiadó, hogy az orosz eredetiben még nem szereplő, legújabb felvételeket (pl. a Viking-szonda Mars képeit) beillesztette. Vajda Pál