Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Szekeres József: Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története

menyben kulmináltak, mely évtizedekre meghatározta bauxit-bányászatunk további kibontakozását. Az 1954 óta új névvel jelölt Bauxitkutató Vállalat pedig további ismeretlen lelőhelyeket tárt fel. Ennek köszönhető, hogy az ország — ezen belül pedig Fejér megye — bauxit termelése tovább növekedett. Egyes helyeken azonban — mint pl. Gánton — visszafejlődés következett be, de ez helyi okokkal magyarázható. A rakodást közben forradalmasították a szkréperek. A víztelenítési eljárások tökéletesítése lehetővé tette olyan nagykapacitású, mélyműveléses bauxitbányák megnyitását, mint amilyen pl. az Iszka II. További eredményeket a fejtési koncentrációk kialakítása hozott. Végül megjelentek a bauxit-bányászatban a távirányítással működő gépek. A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat napjainkban már széles körben alkalmazza az automatikus gumiszalagokon történő szállítást. A könnyűfém hidraulikus támbiztosítás, továbbá a Diesel-hidraulikus rakodógépek, és a frontfejtést felváltó kamarafejtés jelzik azt az utat, melyet a bauxitbányászat a lapátolástól, a kézi csillézéstől és a fával való biztosítástól napjainkig megtett. Közben a termelésüknek csak 10%-át exportáló Fejér megyei bauxitbányák évi hozamának értéke elérte a félmilliárd forintot. Ennek köszönhető, hogy 1966. január 1 óta városias településsé izmosodott az ország legfiatalabb községe, a ma mintegy 2000 lakost számláló Kincsesbánya. Itt lakik a közel 1500 vállalati alkalmazott legnagyobb része, mégpedig olyan modern körülmények között, melyek éppen úgy felette állnak a régi, nyomorúságos életszínvonalnak, mint a bányavállalat mai technikai-műszaki felszerelése a felszabadulást megelőző, jóval kezdetlegesebb eszközöknek. A színes mellékletekkel gazdagon ellátott, szépen illusztrált könyv időrendi táblázattal, a szakkifejezések magyarázatával, életrajzi adatok felsorolásával, a kitüntetett dolgozók és a törzsgárdatagok, továbbá a vezető beosztású alkalmazottak névsorainak bemutatásával végződik. Dicséret illeti a szerzőket a halálos balesetet szenvedett dolgozók névsorának összeállításáért. A kifinomult nyomdatechnikai igényeket is messzemenően kielégítő könyvben csak elvétve fordulnak elő hiányosságok. Így a felszabadulás utáni korszak kezdeteinek az egyes bányaüzemek megelőző történetéhez való csatolása nem mondható szerencsésnek. Hiányoljuk a pénzügyi műveletek nagyobb arányú bemutatását, elmaradt a vállalat társadalmának időnkénti bővebb elemzése. Végül az irodalom felsorolása után helyes lett volna utalni a felhasznált levéltári fondokra is. Sárközi Zoltán KOROKNAI ÁKOS: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE (Bp. 1975. 240. o.) A Ganz Műszer Művek hazánk egyik legnagyobb, jelentős történelmi múlttal rendelkező iparági vállalata. A múlt haladó hagyományainak, fontos gazdaság- és technikatörténeti eredményeinek feltárásával és közkinccsé tételével kapcsolatos íratlan kötelezettségeit felismerve, a vállalat vezetősége megbízást adott az üzemtörténeti dokumentumanyag felkutatására, a még életben lévő régi dolgozók visszaemlékezéseinek összegyűjtésére s a gyártörténet tudományos szempontokon alapuló, olvasmányos formában, közérthető módon való megírására és közreadására. E pozitív célkitűzés s a vele járó anyagi áldozat-