Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - Csendes László: Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok

ma már oxidálódott lemezeket, amelyek nemzeti kultúránk becses, mindezideig eléggé nem méltatott darabjai. A 61 illusztráció hű képet ad a 15 jeles rézmetsző tevékenységéről, aprólékos munkájuk szépségéről és nem utolsósorban kulturális és didaktikai fontosságukról. Külön kiemelés nélkül, de a feldolgozás során sokat hivatkozik szerző Erőss Gábor munkásságára, aki szorgalmával és szakértelmével a „togatus deákok" nevéhez illő erőssége volt a nagyjelentőségű munkák előbbrevitelében. Sajnos alig olvashatunk a Debrecenben rézmetszést tanult diákok további sorsáról (kivétel Erőss Gábor) és most idekívánkozik Karács Ferenc neve, aki Debrecenből indult és térképkészítő-rézmetsző művész megnevezéssel illeti a szakirodalom. Neve méltán fémjelzi a magyar rézmetszők munkáját, térképmetszeteit kimagaslóan értékeli kartográfia-történetünk. Erőss kikerülve a kollégiumból, elsősorban a nyomdászat iránt érdeklődött, de korán bekövetkezett halála megakadályozta alkotó kibontakozását. Mint Tóth is megemlíti, a rézmetszők munkája főleg térképek, természetrajzi táblák készítésére korlátozódott, de ide kívánkozik, hogy ezzel az oktatást segítő maradandót alkottak. Legjelesebb alkotásuk az „Oskolai Magyar Űj Átlás 1804" mely az 1800-ban megjelent „Ö AtZás"-t (12 lapon) nemcsak méreteiben, de tartalmában és metszői kivitelben is messze felülmúlja. Ecsedi írja, hogy az új atlasz „az 1800-ban megjelent atlaszt még a debreczeni ref. kollégiumból is azonnal kiszorította s hazai, közelebbről nemzeti iskoláinkban egész a múlt század 40-es évéig ismert, protestáns iskoláinkban széles körben használt volt". Mint írja: „Még az 1843-ban megjelent Fényes-féle atlasz is csak modernebb volt, de teljesség és csinosság tekintetében nem pótolta az Oskolai Magyar Oj Atlás-t". Ezen második atlasz méreteiben négyszer akkora mint elődje. Félreérthető a kiadvány 22. oldalán, valamint a 24. képhez írt adat (172x215 mm) mert ezek a méretek az 1800-as kiadás méretei. Sajnálattal olvastam, hogy a kollégiumi könyvtárban lévő példányból az Európát ábrázoló 2. sz. lap hiányzik. A kutatók tájékoztatására megjegyzem, hogy a Hadtörténelmi Térképtár gyűjteményében levő példány teljes. A mappák színezése a politikai területi beosztást emeli ki, pedig a német eredetiben a vallásfelekezetek elterjedése szerint színezték a szelvényeket. Budai professzor felügyelete már a címlap szövegéből is kitűnik; ... kidolgozta és a' mennyire lehetett a nemzet nyelvéhez alkalmazta Proff. T. T. Budai Ésaiás Ur... A magyarítás még a metszők nevének írására is kiterjedt. Míg az 1800-as atlaszon Josephus Pap feljegyzés, addig az 1804-es kiadáson már Pap Josef olvasható, mint metsző. Az adott kor hasonló tevékenységet kifejtő műhelyeivel való összevetés gazdagabbá tette volna az így is tartalmas feldolgozást, mert az elolvasás után felvetődött gondolatok között hiányérzet is van. Így pl. szerző is hivatkozik Berken (Berkeny) Sámuel, (73. old.) máshol János nevű rézmetszőre, akiről a „Hadi és más nevezetes események"-ben ezt olvashatjuk: „Az ide zárt Mappa, Oláh Országnak a' Bánáttol fogva Nikopolvsig nyúló részét ábrázollya: mellynek alkalmas hasznát lehet venni, reménységünk szerént Oláh Országnak lévő Seregeink Tsatázásaiknak olvasásában. Ez Berkeny nevű Magyar iffjúnak munkája, mind a rajzolásra, mind pedig a mettzésre nézve ... Mi látván az iffjúnak szép tehetségeit s nagy igyekezetéét: tsekélységünkhöz képest 100 tallért Ígértünk esztendőnként taníttatására, melly igéretünket tellyesítjük is már fél