Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: A Berlin–Treptowi Archenhold Csillagvizsgáló tudománytörténeti kiadványai

Persze ez a tévedés — amely mint látjuk nem egyedi — hosszú ideig megmarad még a világ iskolái természettudományos oktatásában, így természetesen nálunk is, ahol jogosan jelentették meg Feynman professzor és munkatársai kilenc kötetes fizikai összefoglalóját, s ugyanakkor jogtalan az, hogy hallani sem akarnak a hasonló Harvard-programról, amely a fizika oktatásának középpontjába a tudomány- és technikatörténetet állította. A harmadik, itt ismertetendő kiadvány a Project Physics Course, mely több részből áll: a tanulók és tanárok kézikönyveiből, a kísérletekhez szükséges összefoglalókból valamint a hozzájuk kapcsolódó demonstrációs eszközökből. Maga a szövegkönyv hat kötetből áll, amelyet kb. 150 fizikus és tudománytörténész állított össze, maguk köré gyűjtve az oktatástechnikai szakembereket, pszichológusokat, grafikusokat, képszerkesztőket és másokat. A Harvard program a világ számos egyetemén szerepel már a tanárképzés programjában, maguk a kézikönyvek egyébként a középiskolások számára készültek. Nem valószínű, hogy lehet ennél szélesebb körűen értelmezni, s ennél élvezetesebben bemutatni a fizika egészét, amely mint említettük, középpontjába az általános emberi gondolkodás történetét állítja. A könyvsorozat tudománytörténeti táblázatai, illusztrációs anyaga, a hozzákapcsolódó filmek és kísérletek — egyedülállóak a világ könyvkiadásában, és bízunk benne, hogy a hazai pedagógiai kísérletsorozatok között helyet kap majd egy ilyen jellegű program is, amely tehát a természettudományos tanítások középpontjába inkább az embert, a gondolkodót, a határtudományok eredményeit, a szellemes kísérleteket, és nem annyira a száraz tényeket állítja, ahogy ez a jelenlegi oktatásunkban szerepel. Természetesen a Harvard program is az anyagszerkezet egységes szemléletét adja, de ezt az egységességet nem az anyagfejlődésen belül, hanem az emberi gondolkodás fejlődésében próbálja megkeresni. Itt egymás mellett szerepel Galilei és Harvey, Descartes és Kálvin, Kepler és Moliére, Newton és Rembrandt. Mégpedig azért, mert kortársak voltak, a tudományos gondolkodás egy-egy nagy korszakában. A Harvard sorozatát — az UNESCO elemzéséhez kapcsolódva — mi is követendő példaként állíthatjuk tanáraink és folyamatosan átalakuló tanterveink elé. ifj. Gazda István A BERLIN—TREPTOWI ARCHENHOLD CSILLAGVIZSGÁLÓ TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KIADVÁNYAI. (Mitteilungen der Archenhold-Stemwarte, Berlin —Treptow, Alt—Treptow 1. DDR.) Az NDK Berlin—Treptowi „Archenhold Csillagvizsgáló"-ja hármas feladatot lát el: a csillagászat ismeretterjesztését, az oktatási-szemléltetési módszerek kidolgozását és a tudománytörténeti kutatást (emellett tudományos megfigyeléseket is végeznek). Eredményeikről az „Archenhold Csillagvizsgáló Kiadványaidnak köteteiben számolnak be, és e kötetek kétharmada tudomány- és technikatörténeti értekezéseket tartalmaz. Ezek közül mutatunk be itt röviden néhány közérdekű tanulmányt.