Technikatörténeti szemle 9. (1977)

KÖNYVISMERTETÉS - ijf. Gazda István: Réthly Antal Emlékkönyv

1-én Erdély egyesült Romániával. Furcsa tehát ez a kézikönyv, mely több helyütt kihagyásokkal tárgyalja hazai történetünket és még erősebb hiányokkal mutatja be a tudomány- és technika általános történetét. A kötet további fejezetei a nagy történelmi kronológiák alapján készültek, s ezek nagyjából megfelelnek az iskolai követelményeknek. ifj. Gazda István RÉTHLY ANTAL EMLÉKKÖNYV (Kiadja: MTESZ Magyar Meteorológiai Társaság, Bp. 1975.) Századunk egyik legnevesebb, nemzetközileg is elismert meteorológusa, klimatológusa volt a polihisztor érdeklődésű tudós, Réthly Antal. Budapesten született 1879-ben, felsőfokú tanulmányait a Tudományegyetemen végezte, a századfordulón az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkatársa lett. 1912-ben Kolozsvárott bölcsészdoktori diplomát szerzett, 1923-ban pedig a Közgazdasági Egyetem magántanára lett. Hamarosan a török kormány meghívására beutazta Törökországot. Ankarában obszervatóriumot létesített, s megszerkesztette az első török időjárási évkönyvet. Ezt követően meteorológiai intézetünk igazgatóhelyetteseként dolgozott, majd a Műegyetem tanára lett. Az európai hírű tudóst — nagy szaktekintélyét, tudását, széleskörű érdeklődését, valamint matuzsálemi korát — köztisztelet övezte. E köztiszteletnek persze kevés „hivatalos" megnyilvánulása volt hazánkban, s szomorú, hogy az MTA több külföldi akadémiától eltérően, nem választotta tagjává Réthly Antalt. Életének 97. évében, 1975-ben hunyt el. Tanítványai és tisztelői 95. születésnapjára állították össze a címben említett Emlékkönyvet, de ennek megjelenését az idős tudós már nem érhette meg. E tudománytörténeti értékű gyűjtemény, Réthly Antal tudományos munkásságán túlmenően ismerteti műveinek bibliográfiai adatait is, s ez a rejtett bibliográfia a meteorológiatörténeti kutatásokohz is alapvető forrásanyagot szolgáltat. Az emlékkönyvben kaptak helyet az idős tudós 95. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülés előadásai, ahol Réthly Antal is felszólalt és egy tudománytörténeti értékű áttekintést adott Budapest éghajlata irodalmának úttörőiről. A kötet második részében a tanítványok dolgozatai kaptak helyet. A tudománytörténeti jellegű összefoglalók közül igen értékes Aujeszky Lászlónak a hazai természettudományos ismeretterjesztés két világháború közti időszakáról készített összefoglalója, melyből természetesen Réthly Antal tevékenységét külön is kiemelte. Törökországi kutatásairól Kulin István készített összefoglalót, és ugyancsak meteorológiatörténeti értékkel bír Berkes Zoltán éghajlattani tanulmánya, melyet a debreceni 120 éves csapadékészlelések tükrében vizsgált meg. A kötet további fejezeteiben az agrometeorológiai és magaslégkörkutatási tanulmányok kaptak helyet. A Réthly Antal Emlékkönyv nemcsak a meteorológiai, de a hazai tudománytörténeti szakirodalom fontos forrásgyűjteménye is. ifj. Gazda István