Technikatörténeti szemle 9. (1977)
KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Gustav Goldbeck: Museen in Deutschland, Technische Museen - Fehér György: Horváth Árpád: Nagy vállalkozások
GOLDBECK, GUSTAV: MUSEEN IN DEUTSCHLAND, TECHNISCHE MUSEEN. (Németországi Múteumok, Műszaki Múzeumok. 71 oldal, 7 ábra. J. Fink Verlag Stuttgart, 1975.) A vékony, de igen ügyes és hasznos füzet a Német Szövetségi Köztársaság „Természettudományi, technikai, kézmű- és gyáripari" múzeumairól, gyűjteményéről ad áttekintő felsorolást. Egyaránt szól a hazáját megismerni kívánó német polgárhoz és a Németországba látogató külföldiekhez. Összesen 119 nyugat-németországi helység 168 múzeumát, kiállítását sorolja fel — a városok ABC-sorrendjében —, feltüntetve a múzeumok címét, nyitvatartási idejét, és 3—5 sorban ismertetve a speciális gyűjtőkört ill. kiállítási témát. A füzetet ügyes név és tárgymutató zárja. A névmutató arra utal, hogy hírneves személyiségek emléktárgyai mely múzeumokban láthatók, míg a tárgymutató eszközök, géptípusok, műszerfajták szerint állítja sorba a múzeumokat. Ez a füzet elsősorban azok számára hasznos, akik Németországba látogatnak. Igen célszerű lenne, ha a társasutazások szervezői és az utikönyvek összeállítói is felhasználnák. De kitűnő segédkönyv a tudomány- és technikatörténet kutatói, valamint a hazai kiállítások vezetői számára is. A felsorolás jó áttekintést nyújt arról, hogy melyik témakör fontosabb dokumentum anyaga hol kereshető. Ily módon a külföldi anyaggyűjtésnél sok levelezés megtakarítható. A füzetet forgatva akaratlanul is felvetődik a kérdés: miért nincsen hasonló — de többnyelvű kiadvány a magyarországi kiállításokról? Hiszen egyegy ilyen összefoglaló kiadvánnyal — amely nagy számban, olcsón és egyszerűen sokszorosítható — csak emelkedne hírünk a nagyvilágban. ifj. Bartha Lajos HORVÁTH ÁRPÁD: NAGY VÁLLALKOZÁSOK. (Gondolat Könyvkiadó, 244 oldal, 36 melléklet.) Technikatörténeti tárgyú könyveiről jól ismert szerző: Horváth Árpád ismét egy hasonló témájú művel jelentkezett, amely a „Nagy vállalkozások" címet viseli. Technikatörténeti munkát azért rendkívül nehéz jól megírni, mert a mű szerzőjének olyan feladatokat kell megoldani, amelyek egymással ellentétben állnak. Egy ilyen kötetnek szakmai szemponton túl történeti áttekintést is kell nyújtania, azaz az ún. műszaki beállítottságú olvasókat, a történelem, a humán érdeklődésűeket pedig a technika világába kell kalauzolni, könnyen érthető stílusban. Az ilyen feltételeknek Horváth Árpád eleget tud tenni, ezt már korábbi munkáival bizonyította, — „Korok, gépek, feltalálók", „Utak, hidak, vasutak", „Gondolat szárnyai", „Gépkocsi regénye" hogy csak néhányat említsek ezek közül. Munkáinak középpontjában az ember áll, aki létrehozója a technikai csodáknak. Ez a jó értelemben vett homo-centrikusság ebben a könyvében is jelen van, „Általában egy-egy megvalósult építészeti remekmű nemcsak mérnöki leleményesség eredménye, hanem a rabszolgamunka a maximális emberi nyomorúság .döbbenetes emléke". A megvalósult technikai bravúr mögött a