Technikatörténeti szemle 9. (1977)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉK AZ EMBERI MŰVELŐDÉSBEN című konferencián Budapesten 1976. április 27–30-án elhangzott előadások I. rész - Honti P.: Kruspér István metrológiai munkássága

HONTI PÉTER* KRUSPÉR ISTVÁN METROLÖGIAI MUNKÁSSÁGA A méterrendszer magyarországi bevezetésének, a nemzetközi méteregyezmény megkötésének 100 éves fordulóján időszerű megemlékeznünk Kruspér Istvánról, arról a kiváló magyar tudósról, aki egyéb érdemei mellett a metrología első kiemelkedő hazai képviselője, akinek jelentős szerepe volt mindkét esemény előkészítésében és aki hosszú időn át irányítója volt a hazai mérésügyi munkának, résztvevője a nemzetközi mérésügyi tevékenységnek. Kruspér 1818 január 27-én Miskolcon született. Először jogásznak indul a késmárki jogakadémián. Jobban érdeklik azonban a műszaki tudományok: otthagyja a jogot és 1838-ban mérnökgyakornoknak áll be Lőcsén. Két évi gyakorlat után már a bécsi Polytechnikum hallgatója. Mérnöki diplomát szerez, és 1843-tól asszisztensként működik a geodézia híres professzora, Simon Stampfer mellett, aki betegsége idején, 1847-ben, tanszékének önálló vezetését is rábízza. 1850-ben budapesti Műegyetemünk előde, a József ipartanoda mechanikai előadások tartására hívja meg. E tárgyon kívül matematikát és technológiát is előad, majd a geodézia előadója és e tudomány országoshírű művelője lesz. 1867-ben helyettes, később rendes tanára a Műegyetemnek. 1890-ben, 72 éves korában vonul nyugalomba. Mérnökök százai kerülnek ki keze alól. 1858-ban levelező, 1869-ben rendes tagja, 1899-ben pedig tiszteleti tagja lesz a Magyar Tudományos Akadémiának. Kruspér pedagógiai tevékenységén kívül is sokat alkotott. Geodéziai — irodalmi és műszertervezői — munkássága mellett a metrología és mérésügy területén folytatott kiterjedt elméleti és gyakorlati tevékenységével írta be nevét a metrología történetébe. Munkássága szorosan kapcsolódik a méterrendszer hazai bevezetéséhez és nemzetközi megalapozásához. A méterrendszer, a hagyományos rendszerekkel szembeni nagy előnyeinél fogva és a kereskedelem, az ipar és a tudomány részéről megnyilvánuló igények hatására, a XIX. század közepétől kezdve gyorsuló ütemben terjed világszerte. Hazánkban is számos hang — először Nagy Károly csillagászé 1839-ben — szól mellette, de eredmény nélkül. Hivatalos részről csak 1867 júliusában történik meg az első lépés, amikor a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter egy Bécsből érkezett, a méterrendszer bevezetésére vonatkozó, javaslatot vélemé* Országos Mérésügyi Hivatal, Budapest