Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
TANULMÁNYOK - Csendes László: A térképkészítés eszközei régi térképeken
képi alkalmazásán kívül az iránytű megjelenése, a vetületek alkalmazása, a papírgyártás, a műszertechnika és a nyomdatechnika haladása. Ami az első távolságmértéket illeti, bizonyára az időmérték kisebb egysége, része lehetett, hiszen a korábbi leírásokon tul még napjainkban is használunk olyan kifejezéseket, mint egy napi járás stb. Geodéziai irodalmunk legkorábbi fennmaradt emléke bizonyára I.ossai Péter 1498-ban irott (latin nyelvű) jegyzete melynek fakszimile kiadását a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat alapításának 15. évfordulóján jelentett meg, reprezentatív kiállításban. Hoffman Edit "A Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának Illuminált Kéziratai" 1928-ban kiadott gyűjteményének "Felsőolaszországban illuminált kódexek" fejezetében emliti Petri Lossai munkáját. Feljegyzésében a következő kommentárt írja: "A ... magyar eredetű kézirat Lossai Péternek, a bolognai egyetem hallgatójának geometriai jegyzeteit tartalmazza 1498-ból, melyeket kedves tollrajzokkal ő maga illusztrált." A méterrendszer bevezetéséig a hosszak méréséhez mértékegy ség nek általáb an az emberi test egyes méreteit vették fel. Ezek a méterrendszerek - bár volt köztük hasonlóság -, vidékenként és korszakonként különböztek. Valószínű, hogy a Lossai által használt mértékegységek megfeleltek vagy közel álltak az alábbi római hosszegységekhez: 1 digitus (ujj) 1,85 cm 1 palmus (tenyér) = 4 digitus 7,40 cm 1 pes (láb) = 4 palmus 29,00 cm 1 cublitus (könyök)= 1,5 pes 44,20 cm 1 passus (kettőslépés) = 5 pes 1,48 m 1 milliarium (mérföld) = 1000 passus 1749 m Lossai Péter irja geodéziai jegyzetében: "Digitus est minima, qua agris metiendis antiqui utebantur mensura...", vagyis az ujj az a legkisebb mérték, am elyet a régiek a földnek mérésében használtak : olyan hosszúság, amelyben négy, szélességben egymás mellé helyezett árpaszem fér el. A tenyérben négy ujj van. A lábon négy tenyér. Egy könyök másfél lábat foglal magában: ezt sokan rőfnek nevezik. Egy lépésben öt láb van. Egy mérőrud tíz lábat tartalmaz. Egy stádium egyenlő 125 lépéssel. Egy mérföldben nyolc stádium van, ami ezer lépést tesz ki. Egy gall mérföld, másfél mérföldet foglal magában. A továbbiakban ezt irja: "Megjegyzendő, hogy a tárgyak magassága két uton mérhető meg: vagy eszközzel vagy anélkül... Olyan eszköz, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megkapjuk a méreteket, több is van. Közülük az egyiket gnomonnak vagy magasságmérő skálának nevezik. Ez az a kvadráns, amely az asztrolábium lapján van rajta és amellyel a tárgyak magasságát meghatározhatjuk vagy az irányvonal, vagy a fénylő test (Nap, Hold) sugara által, ahogyan arról röviddel előbb szóltam." A magyar geodézia múltjának kutatása meglehetősen elhanyagolt területe a műszaki történettudomány művelőinek. Az 180Q-as évek előtti műszerezettségről, geodéziai munkálatokról, nagyon kevés a megjelent ismeretanyag, pedig Magyarországon a földmérői tevékenységnek régi múltja van. Bizonyítékaink vannak arról, hogy a XIV. században országszerte folytak geodéziai munkálatok, melyek többségükben a birtokhatárok megállapítását célozták. 1316-ban keltezett Része község határleirása, melyen térképi ábrázolás is mutatja a leirt meghatározást.
