Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Trecentenary of the Royal Observatory Greenwich

részletezése közben értékes fejtegetéseket tesz a kémiai ipari tevékenység sajátszerűségéről, így pl. arról, hogy az un. eljárástípusok változtatása, tehát a kémiai reakciói olyamat változtatása adott edény rendszer stb. mellett a kémiai technológia megújításának alapvető részét teszi ki, és hogy ennek következtében a kémia különös lehetőségeket kinál a szellemi munka felhasználására. Hármas beosztása mégis igen kevéssé látszik alkalmasnak a kémia mai történetének, egy jelenkortörténetnek a tárgyalására. Ezt ugyanis nyilvánvalóan az ipar, a műszaki kémiai tudomány és az alaptudományok hármas tagolása és ezek kölcsönös kapcsolatai fejlődésének vizsgálata' teszi lehetővé. Strube vázolja a tudományfejlődés alapvető törvényszerűségeit is. Müvének ez a része elég magától értetődő dolgokat ismétel. Munkájának értékes részét képezi viszont az a befejező rész, amelyikben azt hangsúlyozza, hogy a kémiatörténet, illetve általában a tudománytörténet ismerete messze elmarad attól a történelmi tudatformáló szereptől, amelyet a marxista igényű társadalomtörténet tárgyalás szükségleteinek megfelelően be kellene tölteni. Strube ezt NDK-beli tapasztalatok alapján mondja, ahol magyar lehetőségekhez képest összehasonlíthatatlanul jobb feltételek vannak mind a kutatásra (jól fejlett intézetek, pl. a Sudhoff-intézet Lipcsében), mind pedig a tudománytörténet oktatására. Ugyanakkor helyesen hangsúlyozza azt is, hogy a tudománytörténet oktatása sokkal nagyobb szerepet kap mind a fejlett kapitalista országokban, mind a Szovjetunióban az NDK-belinél. Az ő összehasonlítása csak még jobban kiemeli a. mi viszonyainkra aktualizálható mondanivalót: ennek a helyzetnek a felülvizsgálása komoly tudománypolitikai megfontolást érdemel, amelynek a tudománytörténet oktatásának a korszerű történelmi tudat fejlesz- • tésében az őt megillető helyre való állításához kellene hogy vezessen. Hronszky Imre Treeentenary of the Royal Observatory Greenwich. Az International Historical Symposium at the National Maritime Museum (A három évszázados greenwichi Királyi Obszervatórium ünnepsége), Greenwich, London, 1975. I. kötet: 218 oldal, II. köt: 84 old. A világhírű Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló 1975-ben ünnepelte alapításának 300. évfordulóját. Az intézmény, amely ma is a földrajzi hosszúság számításának és ezzel kapcsolatban az általánosan elfogadott zónaidő-rendszernek is kiindulópontja, jelenleg múzeum (az angol Nemzeti Tengerészeti Múzeum kezelésében), sőt jelenleg a világ egyetlen nagyszabású csillagászati múzeuma. Alapításának háromszázadik évfordulójának alkalmából a Nemzetközi Csillagászati Unió, és a Fizikai Tudományok Történetének Nemzetközi Uniója csillagászattörténeti konferenciát szervezett (1975. július 14-la között.). Az ülés 12 nagyobb előadását tartalmazza az ünnepségre készült kiadvány I. kötete, további 44 előadás kivonata, illetve tartalma a n. kötetben található. Az előadások szinte mindegyike érdeklődésre tarthat számot a tudomány- és technikatörténet kutatóinál. Itt csak röviden emiitjük meg a fontosabbakat (az I. kötetből). A dániai C. Pederson az "Első európai obszervatóriumok"-ról közölt ismertetést. A távcsöves csillagászat előtti korszakból a korai reneszánsztól Tycho Brahe felléptéig (1576), sorolja fel a nevezetesebb csillagászati észlelőhelyeket. Időrendben elsőként a francia Johannes de Muris 1318-ban létesített evreaux-i obszervatóriumát emliti, amelynek célja a tavaszi napéjegyenlőség pontos meghatározása volt. Amint