Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
KÖNYVISMERTETÉS - Vajda Pál: Károlyi–Nemes: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. I.
A dualizmus kori matematikai és természettudományokat ismertető fejezethez hasonlóan gazdag a kor technikai eredményeiről szóló rész is, amelyben legfeljebb a sajátos hazai "team-work" emlitését hiányolhatjuk, amelynek pedig lényeges, ha nem éppen döntő szerepe volt a lemaradás behozásában, sőt helyenként az élre törésben is. (Főleg Mechwart-Zipernowsky, Déri-Bláthy-Zipernowsky, Bánki-Csonka stb. esetében.) A monográfia ismertetett tudománytörténeti fejezeteinek jelentőségét, az emiitett hiányosságok, a helyenkénti vázlatosság ellenére is, aligha lehet túlbecsülni: az általuk megrajzolt kép - eddigi ismereteink szerint - vezérfonala lehet minden további kutatásnak, amelynek mindig az ilyen szintézis felől kell elindulnia. Ha pedig ez a kép a részletesebb kidolgozás során helyenként módosul is, az tudománytörténetünk olyan nyeresége, gazdagodása lesz, amely semmiképpen sem csorbitja ennek az előzetes szintézisnek az értékét és érdemeit. Károlyi Zsigmond • Károlyi Zsigmond-Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vizi munkálatok kezdetei (895-1846). Bp. VÍZDOK, 1975. 114 p. 111. (Vizügyi történeti füzetek 8. sz.) v A folyóiratunkban korábban már ismertetett "Vizügyi történeti füzetek"-nek, a vizügy VÍZDOK (illetve, a keretében szervezés alatt álló Vizügyi Múzeum) által közreadott reprezentatív kiállitásu történeti sorozatának, az év első felében jelent meg a legújabb 8. száma. Mint azt a kiadványsorozat programjából tudjuk, a szerkesztés a 6. füzettől kezdve az egyes tájegységek vizügyi történetének monografikus bemutatását tekinti fő feladatának. Ez a 6. füzet két vonatkozásban is ujat hozott: figyelmét a Sárközre, az ország vizügyi szempontból egyik legérdekesebb területére irányította, másrészt pedig vizügyi multunk eddig szinte ismeretlen fejezetét, a rendszeres szabályozások előtti idők, a feudális kor, ősi ártéri gazdálkodását és vizi munkálatait tette vizsgálódása tárgyává. A most megjelent 8. füzet mindkét vonatkozásban folytatása és elmélyítése az előbbinek: további területek - a Közép-Tiszavidék - múltjának minden eddiginél részletesebb vizsgálatát kezdte meg, másrészt pedig kutatásainak középpontjába a történetkutatás egyik fehér foltját, az addig csupán a Sárközből ismert feudális kori, ősi ártéri gazdálkodást állitotta. Ennek eredményeként pedig kitűnt, hogy a Sárköz "néprajzi rezervátumában", döntően néprajzi módszerekkel megközelített és leirt (történeti adatokkal a korábbi időkben inkább csak valószinüsithető, s visszafelé csupán a XVIII. századig követhető) "ártéri gazdálkodás" - valóban ősi és általános: más területekre is jellemző, időben pedig már a középkortól kezdődően kimutatható. Mint a füzet ciméből kitűnik, a most megjelent szám csak az első része a terület történetét egészen napjainkig követő, tehát a feudális, a kapitalista és a szocialista kort egyaránt felölelő vizügyi monográfiának és a KÖTIVTZIG (Közép-Tisza-vidéki Vizügyi Igazgatóság) támogatásával jelent meg, Szolnok 900 éves jubileuma alkalmából. Ez tette lehetővé a téma eddigieknél lényegesen részletesebb feltárását és bemutatását.
