Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

KÖNYVISMERTETÉS - Károlyi Zsigmond: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada

mértéktartás is, amely ugy tűnik, feltétele volt a kivonatos együttműködésnek, az elért egységnek és színvonalnak.) Minket itt elsősorban a matematikai és természettudományok, valamint a műszaki és agrártudományok története érdekel, amely két fejezet (a matematika-történeti részektől eltekintve) rövidsége ellenére is vitathatatlanul az emiitett tudományterületek hazai múltjának első teljes és korszerű áttekintése. (Az előbbi .fejezet összes lapterjedelme mintegy 78, az utóbbié pedig alig 45 lap.) A szerzők természetesen, nagyon helyesen, az egyes tudományterületek fejlődésének egészében vizsgálják az Akadémia szervező és irányító szerepét, illetve annak kialakulását. Vagyis a korábbi korszakokban foglalkoznak ennek az irányító tevékenységnek a hiányaival, illetve korlátaival is, s bemutatják az Akadémiának más szervezetekkel közösen (vagyis a Kir. Magy. Természettudományi Társulattal és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseivel, majd az egyéb társulatokkal együtt) illetve azokon keresztül végzett szervező munkáját is. így válik a kép lehető teljessé és reálissá: bemutatva az akadémia funkcióinak változását, illetve mai tevékenységi körének fokozatos kialakulását. A téma feldolgozása az ujabb tudománytörténeti kutatások eredményeit is hasznosítja, de azok önálló szintézisét jelenti. Láthatóan nagyobb forrásanyag felhasználásával készült, mint amit - az igy kissé formálissá vált - irodalomjegyzék mutat. Természetesen e jelentős kezdeményezésnek is vannak, éppen úttörő jellege miatt, meglehetősen szembeszökő hiányosságai is. Igy mindjárt az Akadémia alapításának előzményeit és körülményeit ismertető első fejezetből bántóan hiányzik az alapítást érlelő korszak tudománytörténetének bemutatása: annak a kornak, illetve annak a tudományos életnek legalább vázlatos képe, mely igényelte és sürgette ennek a tudománypártoló és szervező intézménynek a létrehozását. (Pedig nem lenne meglepő, ha a XVTII/XTX. sz. fordulójáról, a magyar tudományos élet mind ez ideig kellően fel nem tárt, sőt meglehetősen ismeretlen kezdeti korszakáról kiderülne, hogy egyike azon időszakoknak, amelyekben igen közel álltunk a tudományos élet nemzetközi szintjéhez való felzárkózáshoz. E kor tudományos eredményeinek megalapozásához ugyanis egybefonódtak a II. József-féle felvilágosodás tudománypolitikai törekvései és a reakciós felszámolás érdekében korán kiprovokált (valójában még csak egy szük értelmiségi körre korlátozódott) polgári forradalmi törekvések. Ez utóbbi képviselői ugyanis a közvetlen politika teréről kiszorulva a gazdasági-műszaki és a természettudományok - valamint a nyelvmüvelés-irodalom - terén kerestek "érvényesülési" lehetőséget.) E fontos előzmények bemutatásának elmaradása, hiánya miatt érezzük helyenként bizonytalannak, kevéssé meggyőzőnek a 2. fejezet egyébként rendkivül érdekes tudománytörténeti alfejezeteit is. Még e fejezet egyik legrészletesebb témája - "a vízépítés és az Akadémia" témakör is - nem kis módosításra szorulna, további, elmélyültebb vizsgálódás esetén, és nem utolsó sorban a "Széchenyi műszaki tevékenysége, mérnök munkatársai és tanácsadói" c. téma behatóbb tanulmányozása és korszerűbb feldolgozása alapján. Ennek hiányában sikkadt el pl. az a felismerés, hogy az Akadémia nem a műszaki tevékenységet általában, hanem hangsúlyozottan a műszaki irodalmi tevékenységet honorálta. (Ezért választották levelező taggá, többek között Udvardy Cherna Jánost, akinek műszaki tevékenysége annyira ismeretlen, hogy még a tanulmány szerzője sem mérnöknek, hanem gazdasági irónak nevezi.) A tényleges műszaki tevékenység és a szakirodalmi munkásság értéke azonban ritkán esik egybe. Erre példa szinte csak Vedres István és Vásárhelyi Pál esete lehetne. (Az előbbi azonban az Akadémia alapítása után hamar meghalt és igy az ő térdeméit csak a brünni és bécsi gazdasági egyesület honorálhatta.)