Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)
A társaság kizárólagos joga csak a szűrt Duna-vizre vonatkozik. Kutat ásni, artézi kutat fúratni, saját vízvezetéket létesíteni bárkinek lehet. Személyenként napi 54,30 1 vizet számítanak. A vezetéket a kutak aljáig, a házak kapujáig vezetik el. A következő területeket akarják vizzel ellátni: a Belvárosban minden utcát, a Terézvárosban a Király utcát a Városligetig, kiágazással a Hermina térre, a Nagymező, a Kismező a 3 dob utcába, a Dohány utcába és az ezeket összekötő területekre. 60 ' A Józsefvárosban vizvezeték lesz a Kerepesi uton, a Stáció utcában, a Mátyás téren. A Ferencvárosban az Üllői uton a Ludovikáig, valamint a Ferenc és Templom téren. A csöveken hidránsok lesznek. A viztartó edényekben annyi vizet fognak tárolni, ami a város egy napi szükségletéhez elegendő. A pesti társulathoz hasonlóan - Peters is meghatározott mennyiségű viz megvásárlására kötelezi a városi tanácsot. Az előre lekötött mennyiségen felül is szállítanak vizet, de csak magasabb árért. A szivattyútelep számára a város ad telket, 1 arany Ft bérleti díjért, azonban a terület a város tulajdonában marad. A vezetéket a városi mérnök felügyelete alá helyezik. Az épitkezés befejeztével pontos tervet készítenek a csövekről, ha bővités lesz, ezt kiegészítik. A szerződés megkötése után egy fél évvel megkezdik a munkát. A Havas Ignác vezette bizottmány Peters ajánlatát kedvezőbbnek tartotta, mint amit a társulat javasolt." ' Petersék 10 évvel rövidebb időre kérték a kizárólagos jogot, mint a pesti társulat. Ingyen akarták átadni a szerződés lejártával a vízmüvet a városnak, mig a pestiek az utolsó 30 év munkáiért térítést kértek. Peters osztrák forintban, a pesti társulat ezüst forintban határozta meg a viz árát. Petersék a vízvezetéki csöveket mindig a házak kapujáig akarták vezetni, a városi társaság csak az első időszakban. Peters ott akarta bővíteni a hálózatot, ahol a vizdij a csövek árának 6%-os kamatát eléri. A városi részvénytársaság csak ott vezeti be a vizet, ahol a 3/5 fogyasztás biztositva van. A városi részvénytársaság csak egy napi szükségletnek megfelelő vizet tartalékol, Peters a tartalék medencében hármat, a víztartókban pedig egy napit. A városi vizfogyasztásra Petersnél nincs agió, mig a pesti társulatnál van. Bár Peters ajánlata elfogadhatóbbnak tünt, a Havas Ignác vezette bizottmány néhány ponton ezt is ki akarta egészíteni. Kérték, hogy a kiváltságot ne terjesszék ki az extravillan területre. Határozzák meg pontosan a telket, ahol a vízmüvet fel kívánják építeni. Ki kell kötni azt, hogy a vizmü a városé, azt adósággal terhelni, elzálogosítani, másnak eladni nem lehet. A vezetéket azonnal ki kell terjeszteni a mellékutcákba is. A hidránsokat ugy osszák el, hogy minden utcában,ahol lefektették a vezetéket, legyen csap. A város a megvásárolt vízmennyiséget tetszés szerint használhassa fel, de ne kereskedjenek vele. Városi telket kaphatnak, de ha ez nem megfelelő, magántelket csak a vállalkozó költségén lehet venni. A tárgyalások ismét elhúzódtak. Maga a városi tanács sem tudott dönteni, elfogadja-e a kedvezőbbnek tűnő Peters-féle ajánlatot, vagy várjanak ujabb jelentkezőkre. Mivel egyre erősödött a közvéleményben az az álláspont, hogy a vízvezetéket a város költségén kell megépíteni, 62 ' bizottmányt neveztek kl a kérdés teljes felülvizsgálatára. Vezetője Szentkirályi Móric volt. Néhány tárgyalás után kiderült, hogy a bizottmány tagjai nem értenek egyet. Két albizottmányra szakadtak: a községi épités mellett volt Szentkirályi, Havas Ignác, Rottenbiller, a magántársulat mellett Bürgermeister Antal, Pulszky Ferenc, Harkányi Frigyes. Szentkirályi és társai véleménye az volt, hogy ha a város a megvásárolt - és valószínűleg nem is elegendő mennyiségű vizért, 90 (vagy 80) éven keresztül évi 36 000 Ft-t fog fizetni, akkor ez többe került, mintha a város maga épitené meg a vezetéket. 63 ' A városi tanács véglegesen a községi épités mellett döntött. 64 ' 48 000 Ft évi hozzájárulást szavaztak meg, és erre 600 000 Ft kölcsönt vettek fel. A vizmü terveinek elkészítésére Lindley-t kérték, aki a közgyűlés 1867. december 17-i meghívására
