Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pesti vízvezeték tervei (1857–1868)

mező, Nagymező utcán át a Váci utig halad, és a Váci uton keresztül vissza a szivattyútelephez. 36

) A második csőhálózat 15,6 cm átmérőjű. Ez a várost négyszögű részekre osztja, és nagyobb területet hálóz be, mint a fővezeték. Végighalad a Duna-parton, délkelet felé az Orczy-kert sarkáig, északkelet felé a Két sziv utcáig tart.

37

) A harmadik hálózat csak 7,8 cm-es csövekből áll. Ezeken keresztül az egyes házakat látják el vizzel. A városban közkutak lesznek, amelyek .vizét a lakosság ingyen használhatja. Az épitési költséget 1 629 102 Ft 29 krajcárban, az egy évi üzemköltséget, ehhez hozzáadva a kiadást 175 000 Ft-ban határozza meg. Napi vízhasználatra 5430 m

3-t szán. A viz ára 54,30 1-ként 1/2 krajcár, és igy az évi jövedelem 162 735 Ft 14 krajcár lesz. Bürgermeister terve sok szempontból megegyezik Pollák elgondolásaival. A természetes szűrés, a tároló medence elhelyezése, a nyomócső megépitése, a viz ára tekintetében azonos volt elképzelésük. Bürgermeister már felveti a gépház közelében elhelyezett víztároló edények megépítésének gondolatát is. A tervezet értékelésénél néhány kifogást emelhetünk. A 1954,8 m

3-es tároló medence nála is csak 1/3 része a tervezett napi vízszükségletnek. A csőhálózat túlságosan vékonynak látszik. A fővezeték csak a központokban halad, a város külső részeire csak a mellékvezetékekből jut a viz. A vízellátás nagyobb részét 15,6-7,8 cm-es csöveken keresztül kívánja megoldani. Mint a korábbi tervezők, Bürgermeister sem vette figyelembe a város népességének fejlődését. Ha 5430 m

3 vizet szállít naponta, akkor egy főre még 27,15 liter (=1/2 akó) sem jut. Hibáival és erényeivel együtt Bürgermeister terve is csak elképzelés maradt. A természetes szűrés elve nem volt általánosan elfogadott az 1860-as években. 1863-ban jelentkezett Londonból Grissel és Docwra mesterséges szűrésen alapuló tervezetével. A népességet 172 429-nek számították, amit az összes elképzelések közül a legreálisabbnak vehetünk. Fejenként 108, 6 1 vizet kívántak szállítani, ami szintén több, mint amennyi az eddigi tervezetekben szerepelt. A vizet közvetlenül a Dunából meritették volna, a város északi részén a Margitszigettel szemben. Véleményük szerint ezt a telket olcsón meg lehet szerezni, nincsenek a közelben szennyvízcsatornák, és a Margitsziget ugy osztja meg a folyót, hogy a balparti részekben jobb a viz. A vezetéket három részletben kívánják megépíteni. Az első periódusban a Belvárost és a Lipótváros egy részét látják el vizzel. Az Új-épület, Váci ut, Országút, Mészáros utca, Duna-part lesz a határ. A fővezeték - mint a többi tervezőnél - a Király utcán, Kerepesi uton, Üllői uton keresztül

3

^) jut a többi városrészekbe. A vizmű ilyen keretben 10 éven keresztül működött volna. A vizzel ellátott területek lakossága a tervkészítés időszakában 37 827 fő volt. Évi 2, 5%-os növekedést figyelembe véve 10 év múlva 60 339 fő lesz. Ezek napi 6551,8 m

3 vizet fogyasztanak majd. A harmadik időszakban - a közben eltelt 20 év alatti növekedéssel együtt - 187 371 lakos lesz a város egész népessége. Ezek ellátásához 302 384,49 m

3 vizet tud majd naponta szállítani. A szivattyútelepet ugy épitik meg, hogy azt árviz ne károsítsa. Figyelembe veszik még az 1838-as árviz szintjét is. A szivattyúk a vizet a gépházon keresztül a derítő medencébe (3,16 m magas) viszik, innen ülepedés után a szűrőágyon át (2,05 m) a tisztavlz-tartóba (0,79 m), majd a hálózatba kerül. A tároló medence a Szénapiacon

40

), 38,24 m magasan lesz. A csőhálózat 46,8-31,2 cm-es csövekből fog állni, de a mellékutcában csak 21,4-7,8 cm-es csövek lesznek. A házakban nagyobb edényeket helyeznek el, amelyekben a napi szükségletnek megfelelő vizet kell tárolni. Az első szakaszban 3 db, egyenként 30 LÉ-s gőzgépet állítanak be, amelyek a szűrőberendezésbe emelik a vizet. Két deritőmedencét építenek, egyenként 14 614,02 m

3 űrtartalommal. Egy-egy szürőfelület nagysága 2821,29 m

2

. Összesen három szü25