Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig

nöki Akadémia utász-hidász részlegét is oda telepitették. Ezzel a wiedeni Theresianumban az elhelyezkedés és a szervezés 1797-ig befejezést nyert. Érdemes megemlitenünk, hogy 1787-ben Don Fernando Casado de Torres, Spanyolország bécsi nagykövete, mielőtt végleg elhagyta volna az osztrák fővárost, azt kérte, hadd tekintse meg az Akadémiát. Kérelme sok fejtörést okozott a minisztériumnak és az Udvari Haditanácsnak egyaránt. Az ideig ugyanis soha, senki idegen az akadémia küszöbét át nem léphette. Végül is a császár külön engedélyével meglátogathatta az intézményt, az igazgató és a gazdasági vezető kíséretében. Ez volt tehát az első eset, hogy idegen az akadémia épületeibe (11. ábra) beléphetett. A későbbiekben hasonló látogatásokra gyakrabban adódott alkalom; a bécsi kongresszus alkalmával pedig naponta fogadták az intézet vezetői a neves külföldi vendégeket. 1 797-ben azonban a Theresianum épülete ismét szűknek bizonyult az intézmény számára; ezért a Mérnöki Akadémiát újból át kellett szervezni. Ennek az uj szervezeti formának intézmény- és oktatástörténete azonban - az első három évtől eltekintve már a XDC. században teljesedett ki. Ezt a folyamatot nagyon módositotta a pesti egyetemen 1 782-ben alapított Mérnöki Intézetnek az "Institutum Hvclraulico Geometricumnak a működése. JEGYZETEK 1) A növendékek megnevezése: "Zögling" volt; innen a magyar nyelvhasználatba is átment "cőger" kifejezés. 2) Joseph Liesganig 1719. február 13-án született Grácban. Kora ifjúságában a jezsuita rendbe lépett. Kiváló matematikus, geodéta és kartográfus volt. A rend feloszlatása után Mária Terézia az Udvari Kamara állományába vette és asztrogeodéziai, valamint háromszögelési feladatokkal bizta meg. Hazánkban is dolgozott: fokmérést hajtott végre a Tisza mentén: Kistelek és Csurog között (8). Galícia térképezése közben, 80 éves korában 1799. március 4-én Lembergben (ma: Lvov) érte a halál. 3) Hadik András felvidéki eredetű kisnemesi család sarjaként, 1710. okt. 16-án Kőszegen született. 22 éves korában már zászlósként a török ellen hadakozik; majd részt vett minden nevezetes háborúban. 1757-ben merész elhatározással huszáraival megszállta és megsarcolta Berlint. Ezért a hadmüveletért a Mária Terézia •ftend nagykeresztjét kapta. 1764-ben birodalmi grófi rangot kapott és - mint Erdély kormányzója - 1764-ben elsőként indítványozta a császárhőnek a jobbágyrendszer teljes eltörlését. Nevéhez fűződik a bukovinai székely falvak (Hadikfalva, Istensegits stb.) telepítése. 1774-ben tábornaggyá és a bécsi Udvari Haditanács elnökévé nevezték ki. Ettől kezdve haláláig (1790. március 12.) Bécsben élt. 4) Bechard János báró Szegeden született 1728-ban; a régi Chaos-intézetben nevelkedett, majd 19 éves korában a hadsereg tagja lett. 1760-ban - a porosz-osztrák örökösödési háborúban a hadmüveletek kitűnő vezetéséért őrnaggyá nevezték ki és megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét is. Kiváló tudós matematikus, geodéta, és vizimérnök. Nevéhez - többek közt - korabeli geodéziai műszerek tökéletesítése, a Belgrád alatti katonai táborerőd kiépitése, Bexánia környékének vízrendezése és ugyanott árvédelmi gátak építése fűződik, n. József 1786-ban a magyarországi erődök főfelügyelőjévé nevezte ki. Erődépitéssel kapcsolatos vízrendezési munkák közben Zimonyban halt meg 1788. május 9-én.