Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Bendefy László: A bécsi császári királyi Mérnöki Akadémia alapítása és oktatási rendje a XVIII. század végéig
Nem mellőzhetem annak megemlítését, hogy a XVIII. század végén a statikát, mechanikát, szilárdságtant és erődépitéstant olyan magas fokon, mint a laimgrubei akadémián, egyetlen más hadmérnöki tanintézetben, de még egyetlen külföldi polgári egyetemen sem tanitották. Általánosságban el kell ismernünk, hogy a laimgrubei Hadmérnöki Akadémia a maga korában világviszonylatban a legismertebb műszaki főiskolák közé tartozott. Színvonal dolgában annyira felzárkózott, hogy a bécsi Genie-Akademie professzorai közül többen kaptak megbízást arra, "hogy a laimgrubei akadémián a legfelsőbb évfolyamok kadét rangú hallgatóit is oktassák. A legkiválóbb hallgatókkal a tanárok meg nem szabott órakeretben és tanrenden kívüli témaköröket illetően is külön foglalkoztak (12). Ennek köszönhető, hogy a legeslegkiválóbbak, mint Vay II. Miklós, vagy Bolyai János jeles tudósokként hagyták el az akadémiát, sőt Vayt a Londoni Királyi Társaság (The Royal Society) néhány éven belül tagjává is választotta (13). A laimgrubei Mérnöki Akadémia épülettömbje legnagyobb volt az eddigiekben és a továbbiakban erre a célra igénybevett épületkolosszusok között. Hatalmas, zárt négyszögű udvarának hatodrésze elegendő volt katonai gyakorló- és tornatérnek. A terület többi részén minden fantázia nélküli, fiatal lombos fákkal beültetett, füves táblák közé szorított, sétautakkal tagolt "parkot" alakítottak ki. Az egykorú rajzokon és metszeteken az Akadémia épülettömbje mögött óriási méretű szabad térség látható; menetgyakorlatok céljára szolgált. A tér mögött már a Stephanskirche és a környékbeli templomok tornyai magaslottak. (8. ábra) Az akadémia növendékeinek nyaranként legalább egyhónapos térképező gyakorlaton kellett részt venniük. Ezeken kinek-kinek, egy vagy több megadott területrészről színes térképet kellett készítenie. Az Országos Levéltár térképgyűjteményében - a helytartótanácsi térképek között - több ilyen vizsgatérkép található. A csász. kir. Mérnöki Akadémia a wiedeni Theresianumban Bechard báró mellett az erődépités tudományának legkiválóbb képviselője a Mérnöki Akadémián D'Arnal ezredes volt. Kettejük szorgos hozzáállása az erődépitési tanszék eszmei és térbeli kereteit annyira kiszélesítette, hogy D' Arnal tíz évi működése után, célszerűnek mutatkozott a tanszéknek az akadémia egységes tömbjéből való különválasztása. Pellegrini egyetértett ezzel az elgondolással, sőt az erre vonatkozó tervet ő terjesztette elő. II. József, akit az erődépités tudománya egyébként is nagyon érdekelt, az elgondolást örömmel fogadta és azonnal rendelkezett is, hogy az akadémiának ez a részlege költözzék át a Theresianum Lovagi Akadémiájának Wiedenben levő épületébe (9. ábra). Ez az épülettömb eléggé nagy volt ahhoz, hogy a Lovagi Akadémia is egyelőre ott maradjon, s az erődépitési tanszék, s annak kiterjedt makett-gyűjteménye is elegendő helyet kapjon. Ezzel az átszervezéssel az Udvari Haditanács és a had sereg vezérkara is a legnagyobb mértékben egyetértett. Franz Moritz gróf, tábornagy 5 ) (10. ábra), - mint az Udvari Haditanács volt elnöke, s jelenlegi vezérkari főnök - személyesen választotta ki az építéstudományi tanszék két vezető tanárát. Az általános építészeti tanszék professzora Casarotti főhadnagy, a statikai és erődépitési tanszéké pedig Verebélyi Pál alhadnagy lett. 1786-ban Lacy tábornagy (10. ábra) tanácsára a császár elrendelte, hogy a Theresianum hatalmas parkját vegyék körül a tanintézethez csatolandó épületekkel. Az építkezéssel másfél év alatt el is készültek, mire a Genie-Akadémiát és a Hadmér-
