Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig
épületek tervezésével és építésével foglalkoztak, csatornázási munkálatokat irányítottak vagy mint tanárok működtek a Georgikonban. A földmérők már két év sikeres elvégzése után megkapták földmérői oklevelüket, de tovább is folytathatták tanulmányaikat a harmadik évfolyamon. 1812-ben a tanulmányi időt a mérnökök és földmérők részére egyöntetűen két évben állapították meg. A "Gazdaasszonyképző" iskola 1808-ban nyilt meg három éves képzési idővel, amely néha "Leányiskola" néven is szerepel az irodalomban. Az iskola célja takarékos, müveit háziasszonyok képzése volt. Ezt az iskolatípust inkább csak mint kezdeményezést tekinthetjük jelentősnek. Valójában nem is "müveit háziasszonyokat" akartak itt kiképezni, hanem szakmunkásokat. A gyakorlatban hamarosan kiderült, hogy az uradalom nem tudja őket alkalmazni és foglalkoztatni, igy az 1820-as években ez a képzési forma megszűnt. A Georgikon, mint ismeretes, 1848-ig működött. A hallgatók 1848. május 24-én bejelentették, hogy a szabadságharcban kivannak résztvenni, igy a május 25-én megtartott utolsó tanári gyűléssel és az ezzel kapcsolatos bizonyitványosztással a Georgikon beszüntette működését. Az 1797-től 1848-ig működő Georgikon hallgatóinak számát nem ismerjük pontosan a forrásanyagok hiányossága miatt. Deininger kutatásai során 1885-ben olyan eredményre jutott, hogy a Georgikonnak 51 évi fennállása alatt 1444 hallgatója volt; Süle Sándor viszont 1692 hallgatóról tud ezen időszakból. Sági Károly közlése szerint 1713 hallgatónál kevesebb nem lehetett az intézetben fennállása alatt. A Georgikon úttörő szakmai és pedagógiai munkáját, jelentőségét nemcsak hazánkban, hanem az országhatáron tul is elismerték és jelenleg is elismerik, amiről több könyv és tanulmány tanúskodik. Tangazdaságában uj agrotechnikai módszereket és gazdasági eszközöket alkalmaztak, Így magasabb terméshozamokat és jövedelmet értek el, mint a többi uradalmak. A Georgikon alapítása után 1799-ben Nákó Kristóf Nagyszentmiklóson alapított mezőgazdasági iskolát, amely 1800-ban nyilt meg azzal a céllal, hogy a jobbágyok fiainak gazdasági kiképzését biztositsa. A jobbágyság megszűnése következtében ez az iskola, eredeti szervezetével csak 1855-ig működött. Az előzőekben ismertetett három intézmény (Szarvas, Keszthely, Nagyszentmiklós) közül kettő kimondottan alsófoku, mig a keszthelyi vegyes szervezetű volt. Kétségtelen, hogy a Georgikonnak volt a legnagyobb jelentősége és hatása a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A Georgikon mintájára 1818 októberében nyilt meg Magyaróvárott az ország második felsőfokú mezőgazdasági tanintézete, amelyet Albert Kázmér alapitott. Az alapítólevél szerint Albert herceg intézetének fő célja az volt, hogy saját uradalmai részére képezzen ki szakembereket. A tanintézetben a képzési idő két év volt, kezdetben latinul, később németül tanítottak. Bár magánintézet volt, azonban már kezdettől fogva lehetővé tették mások részére is, hogy a magyaróvári gazdasági intézetben szakismereteket szerezzenek. Az intézet 1848-ig működött és harminc év alatt 782 tanulója volt. A mezőgazdasági szakoktatásban ujabb fejlődést csak az 1840-es években látunk. 1839-ben alapította Károlyi Lajos gróf, Batthyány Gusztáv és Kázmér gróf a rohonci (Vas megye) gazdasági tanintézetet, azzal a céllal, hogy uradalmaik részére gazdatiszteket képezzenek ki. A tanulmányi idő gazdák és technikusok részére egy év, erdészek részére két év volt. A rohonci tanintézetben - eltérően a Georgikontól és a magyaróvári intézettől - magyarul tanítottak. Az intézet rövid életű volt, 1841-ben megszűnt.
