Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Lőrincz Gyula: A mezőgazdasági ismeretek oktatásának hazai kezdetei és fejlődése 1848-ig

LŐRINC Z GYULA' x A MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK HAZAI KEZDETEI ÉS FEJLŐDÉSE 1848-IG A feudális társadalmi-gazdasági viszonyok és az elmaradott termelőerők a XVIII. század végén és a XIX. század elején gátolták a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését hazánkban. A korszerűbb gazdálkodásra törekvés, csupán néhány uradalomra korlátozódott, ami kevés volt ahhoz, hogy az ország mezőgazdasága magasabb szintre emelkedjék. Az árutermelés és értékesítés lehetőségeinek növekedésével egyes földesurak arra a felismerésre jutottak, hogy uradalmaik árutermelését és jövedelmét leginkább a szakismeretek terjesztésével, a jobb gazdaság- és munkaszervezéssel tudják növelni. Felismerte a kor követelményeit, több - Európát bejárt - haladó gazda és mezőgazdasági szakiró is, akik egyre inkább szorgalmazták hazánkban a racionálisabb gazdálkodásra való áttérést és a korszerűbb gazdasági eszközök használatának szükségességét, valamint a mezőgazdasági szakismeretek és a külföldi tapasztalatok terjesztését. A mezőgazdasági ismeretek oktatásának nyomait már a Xvni. században megtaláljuk. A természettudományos érdeklődés előtérbe kerülésével a mezőgazdasági ismeretek mind nagyobb teret vivnak ki maguknak a természettudományi tárgyak között. A XVITI. század harmadik negyedében a tallósi, a tatai és a váci katonai nevelőiskolákban már mezőgazdasági ismereteket is tanitottak. A Valero Jakab által 1763-ban Szempcen alapitott Collegium Oeconomicum nevü intézetben a többi tantárgy mellett szintén oktattak mezőgazdaságtant. Az intézmény célja, megfelelő tudású kincstári tisztviselők képzése és a rajtuk keresztül elérendő cél pedig az állam jövedelmeinek fokozása volt a koronauradalmakban. Az első Ratio Educationis - (A nevelés rendje röviditett elme annak a királyi rendeletnek, amely legelőször rendezte államilag Magyarország közoktatását. Mária Terézia adta ki. E rendelet a közoktatást, amelyet eddig kizárólag az egyházak ügyének tekintettek, állami üggyé teszi és kiterjeszti a közoktatás minden ágára. Nemzeti jelentősége az volt,hogy biztosította a magyar közoktatás önálló fejlődését.) - 1777ben lépett érvénybe, amelynek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó intézkedései között szerepelt az egyetemi mezőgazdasági tanszék megszervezése is a Nagyszombatról Budára helyezett egyetemen. A tárgykör első előadója Mitterpacher Lajos profeszszor volt, aki természetrajzot, matematikát, földrajzot, technológiát és mezőgazdaságtant oktatott. Főműve, a háromkötetes Elementa rei rusticae, a hazai főiskolai oktatás céljaira készült tankönyv volt, amely második kiadásban is megjelent és olasz nyelvre is lefordították. "Agrártudományi Egyetem Könyvtára, 2103 Gödöllő 167