Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Endrei Walter. A nyugat-európai ipari forradalom textilipari találmányainak elterjedése
Felmerül végül a kérdés: milyen előnye volt Angliának a kontinenssel szemben a textilipari termelés korszerűsége tekintetében? Erre nehéz válaszolni, de talán érdekes a kortársak véleményét meghallgatni. Az angol parlament egyik bizottsága (Select Commitee on Artizans and Machinery) kihallgatott különböző külföldön tapasztalatokat szerzett szakembereket (1824). Egyikük az elzászi Schlumberger fonógyárban dolgozott, és azt vallotta, hogy az angol fonó kétszer annyit termel, mint a francia, akik részint lusták ("They are all of a lazy turn"), részint félnek a gépek gyors járatásától, hozzátéve, hogy az angol pamutipar előnyét 20 évre becsüli ("twenty years behind us"). Irodalom: E.Baines: The History of the Cotton Manufacture in Great Britain London 1835. P. Mantoux: La Revolution industrielle au XVIII. siecle Paris 1906 változatlan francia és angol kiadásokkal 1950-ig. Történetének jó összefoglalását adja W. English: John Kay - The Man who started it All. Textile Manufacturer 1966 May 174-79 p. ' V.o. 177 1. * 1731-40 éves átlag 99 807 lb 1741-50 éves átlag 46 316 lb 1751-60 éves átlag 64 139 lb 1761-70 éves átlag 75 887 lb India ez időben történt leigázása módot adott volna korlátlan mennyiségű olcsó fonal importjára, ha csakugyan olyan nagy lett volna a hiány. : R. L. Hills: Power in the Industrial Revolution. Manchester 1970. 213-225 1. * A. Payson Usher: The Industrial History of England. Boston New York 1920.302.1. ' IB. NDK - magyar gazdaságtörténeti kollokvium 1974. július. "Textiltechnische Änderungen im 19. Jahrhundert." Ezt sejteti Ashton alapját legutóbb Tolnai Gy. egyébként érdemes irása is, amikor igy összegez: "...the textileindustrial revolution took its course from 1764 to 1785-in a mere two decades." Annales Sectio Historica Tomus XIV. 1973. Hills i.m. 89-115 és 190-207 1. Sajnos nem áll Tolnai vélekedése, mely szerint 1785-ben rendszeresen fontak volna gőzerő igénybevételével. Boulton and Watt 1785-ben 2, 86-ban 4, 88 és 89-ben csak 2-2 gőzgépet gyártott a textilipar részére. Összesített lóerőszámuk ebben az öt évben kb. 100 volt. A vizienergia még 1840-ben is olcsóbb volt! P. Tenin: Steam and Water power. J. of. Econ. Hist. 1966. 197 1. Arch. TyzenhauzD-3/XVI. 142 f. További 3 textilipari találmány 7 rajzáról történik a listában emlités. Pennsylvania Magazine 1775. 157-59 1. A kép egyébként egy már bevezetett gépről készült: "...introduced into this country..." 13 .A. Rémond: John H olker Paris 1946. 96 1. Endrei W.: Magyarországi textilmanufakturák a XVIII. században Bpest, 1969. 230 1. 1798 és 1816 közötti adatok. 14) 'H. Krüger: Zur Geschichte der Manufakturen... ind Preussen Berlin 1958. 16 >S. Pollard-'C. Holmes: Documents of European Economic History London 1968. 314. 1. Archives Nationales (Paris) F 12/1338. 1790 évi jelentés Liancourt hg. számára Pollard - Holmes i.m. 289 1. Baines i.m. 512 1.
