Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Endrei Walter. A nyugat-európai ipari forradalom textilipari találmányainak elterjedése

Felmerül végül a kérdés: milyen előnye volt Angliának a kontinenssel szemben a textilipari termelés korszerűsége tekintetében? Erre nehéz válaszolni, de talán érdekes a kortársak véleményét meghallgatni. Az angol parlament egyik bizottsága (Select Commitee on Artizans and Machinery) ki­hallgatott különböző külföldön tapasztalatokat szerzett szakembereket (1824). Egyikük az elzászi Schlumberger fonógyárban dolgozott, és azt vallotta, hogy az angol fonó kétszer annyit termel, mint a francia, akik részint lusták ("They are all of a lazy turn"), részint félnek a gépek gyors járatásától, hozzátéve, hogy az angol pamutipar előnyét 20 évre becsüli ("twenty years behind us"). Irodalom: E.Baines: The History of the Cotton Manufacture in Great Britain London 1835. ­P. Mantoux: La Revolution industrielle au XVIII. siecle Paris 1906 változatlan francia és angol kiadásokkal 1950-ig. Történetének jó összefoglalását adja W. English: John Kay - The Man who started it All. Textile Manufacturer 1966 May 174-79 p. ' V.o. 177 1. * 1731-40 éves átlag 99 807 lb 1741-50 éves átlag 46 316 lb 1751-60 éves átlag 64 139 lb 1761-70 éves átlag 75 887 lb India ez időben történt leigázása módot adott volna korlátlan mennyiségű olcsó fonal importjára, ha csakugyan olyan nagy lett volna a hiány. : R. L. Hills: Power in the Industrial Revolution. Manchester 1970. 213-225 1. * A. Payson Usher: The Industrial History of England. Boston New York 1920.302.1. ' IB. NDK - magyar gazdaságtörténeti kollokvium 1974. július. "Textiltechnische Änderungen im 19. Jahrhundert." Ezt sejteti Ashton alapját legutóbb Tolnai Gy. egyébként érdemes irása is, amikor igy összegez: "...the textileindustrial revolution took its course from 1764 to 1785-in a mere two decades." Annales Sectio Historica Tomus XIV. 1973. Hills i.m. 89-115 és 190-207 1. Sajnos nem áll Tolnai vélekedése, mely szerint 1785-ben rendszeresen fontak volna gőzerő igénybevételével. Boulton and Watt 1785-ben 2, 86-ban 4, 88 és 89-ben csak 2-2 gőzgépet gyártott a textilipar ré­szére. Összesített lóerőszámuk ebben az öt évben kb. 100 volt. A vizienergia még 1840-ben is olcsóbb volt! P. Tenin: Steam and Water power. J. of. Econ. Hist. 1966. 197 1. Arch. TyzenhauzD-3/XVI. 142 f. További 3 textilipari találmány 7 rajzáról történik a listában emlités. Pennsylvania Magazine 1775. 157-59 1. A kép egyébként egy már bevezetett gépről készült: "...introduced into this country..." 13 .A. Rémond: John H olker Paris 1946. 96 1. Endrei W.: Magyarországi textilmanufakturák a XVIII. században Bpest, 1969. 230 1. 1798 és 1816 közötti adatok. 14) 'H. Krüger: Zur Geschichte der Manufakturen... ind Preussen Berlin 1958. 16 >S. Pollard-'C. Holmes: Documents of European Economic History London 1968. 314. 1. Archives Nationales (Paris) F 12/1338. 1790 évi jelentés Liancourt hg. számára Pollard - Holmes i.m. 289 1. Baines i.m. 512 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom