Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Endrei Walter. A nyugat-európai ipari forradalom textilipari találmányainak elterjedése
tértek a kis gépekre. 16 ) 1824-ben egy angol rámutat, hogy a franciák lassabban hajtják a textilgépeket, mert félnek tőlük \ Baines pedig azért marasztalja el őket, mert aratáskor és szüretkor otthagyják a gyárat a munkások - nyilván jobban fizetett a mezőgazdaság. ' Az igényesebb gépeket szinte mindig angol szakmunkások tartották karban, sőt olykor üzemben. A szabad és képzett munkaerők hiánya, a tőkekoncentráció elégtelen volta, a piac korlátozott volta, a korhadt felépítmény tehát eredményesebben hátráltatták az angol találmányok elterjedését Közép-Európában, mini az 1825-ig érvényes kiviteli tilalmak vagy - ami szintén említést érdemel - az eredeti szabadalmi leírások példátlanul hanyag és olykor szándékosan ködös, illetve félrevezető szövegezése. Végül hadd vessek fel egy szempontot, melyet textilmérnökök jól, gazdaságtörténészek - az irodalom tanúsága szerint - egyáltalán nem ismernek: a lancashire-i klíma egyedülálló volt Európában. Szinte egész évben 70-90'í-os relatív légnedvessége kiváló fonási premisszát képez, amit csak a XX. században tudott légkondicionáló berendezésekkel szimulálni a kontinens fonóipara; addig bizony magasabb fonalszakadásszámmal kellett kalkulálniuk. Ez a körülmény azonban a XfX. század elején a fonószakemberek körében még tudatos nem lehetett és gépeik rosszabb karbantartásával magyarázták a rossz fonási (sőt szövési) feltételeket. Ha már most azt vizsgáljuk, milyen módon terjedtek el a textilipari gépek, első helyen kell említeni a szakembercsábitás és ipari kémkedés régóta bevált eszközeit. A legjobban ismertté vált eset Sámuel Slateré, aki Jedediah Strutt munkásaként sajátította el Arkwright gépei szerelésének és kezelésének csinját-binját és engedve az Egyesült Államok csábításának pusztán memóriájára támaszkodva Pennsylvaniában rekonstruálta a teljes fonó gépsort (1789-90) 20 ). Valamennyi európai állam is élt a brain-drain eszközével, hogy hozzájusson az angol technika vívmányaihoz. ) Kezdve az egyszerű csábítástól, amilyen W. Whitfleld halifaxi szakemberé, aki 1798ban watergépeket honosított meg Szászországban 22 ', vagy az ír Offlanegan előmunkásnőé, aki csak a munkások betanítását végezte a francia jennyken 2 ^'. egészen W. Cockerill-ig. aki orosz, és svéd kalandok után Verviers-ben megalapítja a kontinens legnagyobbá növekvő gépgyárát és francia, német, lengyel textilgyárak részvényese lesz 2 ^), vagy éppen a nálunk letelepedett Royce és Tyler cég alapitólig, akik 1808-ban már komplett fonógépsort ajánlottak 2 ^); - számtalan változatban maradt fenn hire az ipari kémkedésnek e korban is. A másik módszer rajzok vagy gépek csempészése volt. A már említett lengyel példa mellett álljon itt Vay Miklósé, aki 1789-ben nyert magyar szabadalmat olyan gépekre (kártoló-, előfonó-, water gép), melyek leírását illetve elkallódott rajzát saját bevallása szerint Angliában szerezte. 26 ) Hadd idézzek egy csempészéssel kapcsolatos lebukást. 1781-ben az aacheni Georg Claus Leedsben jennyket vásárolt, szállásán kipróbálta őket és amikor letartóztatták, szalmával bélelt ládában találták meg nála a gépeket. Kiderült, hogy más gépeket is rendelt és egy szakembert családostul évi 100 t-ért felfogadott németországi munkára. 26 > A két Illegális módszert sokszor együttesen alkalmazták, mint pl. Holker esetében, aki gépeket és munkásokat egyaránt csempészett. 28 ' A terjedés harmadik és legális módjának kezdete 1825-re tehető, amikor is az angol textilgépexport-tilalmat feloldották, bár bizonyos megszorítások 1843-ig fennállottak. 2 9) Azonban elfelejtjük, hogy a szállítási költségek, vám stb. nagymértékben megdrágították a gépeket, amiért már jelentős handicappel indultak a versenyben a szárazföldi gyárosok.