Technikatörténeti szemle 8. (1975-76)

A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY VONÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1700–1848 KÖZÖTT CÍMŰ KONFERENCIÁN 1974. NOVEMBER 19/20. ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - Szabadváry Ferenc: A technikai fejlődés egyes jellegzetességei Közép-Európában a 18. században

vállalkozás számára. Támogatás nélkül is lehetett keresni, érdemes volt vállalkozni. Itt is megindult a kapitalizmus spontán fejlődése: nem volt szükség kameralisztikára s mindarra, amivel az járt. Igen ám, de megmaradt annak egész apparátusa. Az iróasztal mindig talál munkát. Ha hasznosat nem talál, haszontalant talál ki. A felvilágosult, széleslátókörü kameralisták átalakultak Íróasztalaikat féltő bürokratákká, akik a szokás és hagyomány jogán igyekeztek belebeszélni mindenbe; ha mást nem tehettek, legalább akadékoskodni, hasznos rendeletek helyett haszontalan kicsinyes előirásokat fogalmazni. Kialakult a hires túlméretezett kelet- és közép-európai állami bürokrácia, amelyet cipelt magával a következő évszázadban, nehéz ballasztként, a polgári fejlődés. Fejtegetéseim végéhez értem. Néhány, általam jellemzőnek vélt dologra szerettem volna a figyelmet felhivni, néhány talán vitatható kommentárt fűzni hozzá, de főleg arra rámutatni, hogy bizony nagyon bonyolult dolog Közép-európa XVIII. századbeli története, sok benne az ellentmondás, nagy gondolatok, nagy törekvések, éles szembenállások jellemezték, s a szembenálló felek mindegyikének volt igazsága is. Ebből következik, hogy a technikai fejlődés minden ujabb részletének felkutatása, kiderítése téglát ad azoknak, akik e kor történetének marxista-leninista szintézisét lesznek hivatva megirni. Ebben az értelemben biztosra veszem, hogy konferenciánk szükséges, időszerű és hasznos eredményeket fog nyújtani.