Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Vajda Pál: Újabb adatok a híradástechnika magyar úttörőiről
9. ábra. Tihanyi Radioskopja (Radiowelt 1926) A katódsugárcsövet az elektrotechnikában elsőként F. Braun alkalmazta 1897-ben oszcillográfként. Boris Rosing javasolta 1907-ben felhasználását „kópírócső"-ként 78 , a katódsugárcsővel történő „letapogatást" pedig 1908-ban A. Campbell-Swinton említi elsőként' 9 . A mechanikus képbontók közül a legismertebbek a Nipkow-tárcsa 80 , a Weiller-féle tükörkerék 81 , Okolicsányi Ferenc tükörcsavarja 82 és Mihály Dénes rezgőtükre 83 ós tükörkoszorúja 84 . Ismeretes, hogy mind Okolicsányi, mind Mihály szabadalmazott rendszere a gyakorlatban is megvalósításra került. Okolicsányi rendszerét a nürnbergi Tekade alkalmazta, Mihályét pedig a Telehor AG. valósította meg Berlinben 85 . A fokozódó követelményeknek a mechanikus rendszerek egy idő múlva már nem feleltek meg. Bár a Scophony Ltd. (London) 1937-ben még gyártott Okolicsányi szabadalmai alapján televízió vevőkészüléket 86-90 , gyártásukat hamarosan beszüntették. Új fejezetet jelentettek az elektronikus megoldású képletapogató rendszerek. Az elektronikus képbontó csövek (képfelvevők) működésüket illetően vagy soros hatásúak, vagy töltéstárolóval működnek. Az előbbi a mechanikus rendszerű képbontás elektronikus analógja, az utóbbi a képletapogatással egyidejűleg egy alapvetően új hatást is kihasznál, a különleges rétegek tároló hatását. A töltés felhalmozás lehetőségére már H. J. Round is rámutatott 1926-ban 91 , ezt megelőzően azonban Tihanyi Kálmán volt az, aki 1926 március 20-án kelt szabadalmi bejelentésében 92 először tárgyalja a töltésfelhalmozás szükségességét, majd 1928-ban köz-