Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)
TANULMÁNYOK - Bogdán István: Papírgyáraink a XIX. századi kiállításokon
rongyból és szalmából. — H. Szász-Coburg-Gotha Ferdinand Murányi papírgyára. Merített papir-mutatványok. — Diósgyőri papírgyár. Merített papirmutatványok. — Rimachorepai (kokovai) papírgyár. Merített papírok. — Masznikó géppapirgyár. Papirmütatványok,- Nagyszlabosi géppapirgyár. Irodai levélpapír mutatványok." 29 Az Iparegyesület vegyészeti szakosztályának birálatra felkért tagjai a kiállított papírokról igy vélekedtek: „I. A Fiumei Papír Gyárat illetőleg, annak Masehina, rajz-, réz-nyomói, posta, iró papírjai —, nem különben a finom velin, posta velin, nyomtató papírjai mind jó minőségűek, mind színük, mind finomságukra nézve —, minden hazai papir gyártmányok felett az első helyre helyezendők. II. A fejéres és kékes színű maschina, kanzelley iró papírok a Hermaneczi, Körmöci, Nagy Szlabosi és Masznikói Papir Gyárakból majd mindnyája egy forma jó minőségűek. III. A szürkés Concept Papir a Hermaneczi Gyárból különös jelességű. IV. A közönséges ordinär Kanzelley és Concept Gépi nyomtató papirok a Nagy Szlabosi Papir Gyárból a legkitűnőbbek, úgy hogy árokra nézve is ezekkel a külföldi papirjai sem concurrálhatnak. V. A merített vagy kézi Posta, Kanzelley és Concept Papirok között a Diós-Győri az, mellynek gyártmánya e nemben minden kiállított mustrák között elsőbbséget érdemel, s ha a kitett mustrák szerint készítendi papírjait — ezek minden külföldi merített papirost ki fognak küszöbölni" 30 . A műbíráló bizottság 39 arany, 80 ezüst 50 bronz érmet és 81 kícsérő oklevelet, összesen 256 díjat állapított meg 31 , vagyis a kiállítóknak 49%-át jutalmazta. A papíripar a díjakból így részesedett: nagy arany érmet kapott a fiumei, kis aranyat a hermeneci, nagy ezüstöt a diósgyőri, bronz érmet pedig a masznikói gyár, így összesen 4 díjat kapott a papíripar 32 . A díjazottaknak tehát csak 1,5%-a tartozott a papíriparhoz, ha az iparági kiállítóknak 50%-át díjazták is. Vagyis e szempontból is rosszabb valamivel a helyzet, mint 1842-ben volt. Jele annak, hogy papíriparunk nem fejlődött olyan mértékben, mint iparunk egésze. A pesti vármegyeházában tartott ünnepélyes díjkiosztáson Kossuth tartotta a záróbeszédet, amelyben bejelentette, hogy a negyedik iparműkiállítás „1850-ben lészen" 33 . Erre azonban negyvennyolcas szabadságharcunk bukása következtében nem kerülhetett sor. Az élet azonban nem állt meg, ha elnyomva haladhatott is. Az 1851-ben Londonban rendezett első világkiállításon csak a fiumei papírgyárunk vett részt, és nem eredménytelenül: dicsérő oklevelet kapott 34 . Az abszolutizmus ideje alatt elsőnek Brassó városa rendezett helyi iparkiáílítást 1852-ben 35 , amelyen Königes és Copony zernesti papírgyárosokat bemutatott termékükért kitüntették 36 . Az 1855. évi párizsi világkiállításon ismét csak a fiumei papírgyár vett részt, s most jobb erdményt ért el: I. osztályú érmet kapott 37 . Az 1862-ben Londonban tartott világkiállításon is csak e gyár szerepelt, s most csak dicsérő oklevelet kapott 38 . A Párizsban rendezett 1867. évi világkiállításon már két papírgyárunk vett részt: a fiumei mellett a hermaneci is, a fiumei arany érmet nyert, a hermaneci csak ezüstöt 39 . 1872-ben Rimaszombaton tartottak helyi iparkiáílítást, amelyen Gyürky Pál tiszolci papírgyára mutatta be termékét, s ezért dicsérő oklevlet kapott 40 . 1873-ban Bécsben rendezték meg a világkiállítást. A 3745 magyar kiállító közül 9 képviselte a papíripart 41 , vagyis a hazai kiállítóknak 0,2 %-a tartozott ez iparághoz. — A kiállítási katalógus a kiállítókról és termékeikről így tájékoztat: „Königes és Copony, Brassó. Papir — Smekal Hugó dejtei papírgyára. Különböző szinű szalma papir." 6 papírgépen, 1 papírlemezgépen 100 munkás naponta 50—60 mázsa papírt és lemezt készít. — „Smith és Meynier papírgyára, Fiume. Különféle géppapirnemek. Sima és vonalzott-iró és postapapir, rajzpapir ivben és
